Sztorik Ábrahám bácsikról és Sára nénikről

2005.02.11. 12:01

Száz magyar zsidó család sorsa ismerhető meg egy új honlapon. A centropa.hu kutatói családi fotókat közöltek és részletes életrajzokat készítettek, egyenként sokórás interjúk alapján. Megelevenednek a kárpátaljai szegény falvak zsidó otthonai és a pesti cionosta gimnazisták, az elgázosított, kivándorolt, meggazdagodott, elszegényedett rokonok és barátok történetei. A családtörténeti oldal angol változatán már hétszáz közép-európai sors olvasható.

Edward Serotta amerikai újságíró szervezi a nagy kelet-európai zsidó családkutatást. A térség tizenegy országából gyűjtik a kutatók az élettörténeteket, Lettországtól Bulgáriáig, Ausztriától Oroszországig. A módszer mindenütt ugyanaz: lehetőség szerint 1930 előtt született személyeket keresnek a kutatók, akiknek mindkét szülőjük zsidó volt. Az interjúalanyokkal először családfát készítenek, majd következik a 15 fő szempontot tartalmazó életinterjú. A nagyszülőktől az unokákig így több generáció sorsa elevenedik meg. Végül jönnek a fényképek, több mint száz év fotói, mindegyikről mesélnek tulajdonosai, mert a képek mellett ezek a szövegek is felkerülnek a honlapra.

A centropa.org honlapon - a nemzetközi változaton - angol fordításban 700 életút ismerhető meg képekkel, családfával. Csak a magyar interjúalanyoknak van külön, a nemzeti nyelven készült oldaluk, ez a centropa.hu, amelyet csütörtökön mutattak be hivatalosan a szerkesztők, bár már nyár óta elérhető a magyar oldal is. A magyar változaton 100 interjú olvasható. A következő években ehhez még 200-at készítenek majd. Az egész vállalkozás 2001 őszén kezdődött és a tervek szerint 2007-ig tart a kutatás. Ekkor könyv is készül az interjúkból és film is, ahol a fényképek felolvasott interjú részletekkel együtt lesz hallható és látható.

A magyar interjúalanyokat kezdetben hólabda elv szerint válogatták: aki kötélnek állt, attól kértek címeket, telefonszámokat. Most már látható, hogy milyen térségekből, csoportokból hiányoznak interjúalanyok, és megpróbálnak a kutatók célzatosabban keresni. Ortodoxokból például aránytalanul kevés van.

A magyar családokra vonatkozó kutatás nem csak a mostani Magyarország területére szorítkozik, hanem a Felvidékre, Erdélyre, Kárpátaljára és a Vajdaságra is. Az interjúk a honlapon szerkesztve olvashatók, rengeteg segítséggel az olvasó számára. Az egyes települések, jiddis vagy héber szavak, bizonyos intézmények vagy történelmi kifejezések mind egy-egy linkként szerepelnek a szövegben, amire kattintva részletes magyarázat olvasható például arról, hogy mikortól hány zsidó élt Kassán, vagy mit jelent a Jom Kippur, a munkaszolgálat, a védett ház - mikor miről beszél az interjúalany.

Ez az első olyan oral history - szóbeli emlékezésen alapuló - kutatás, ami általában foglalkozik családtörténettel, és nem kifejezetten a holokausztra koncentrál. A nagyszülők sorsától az unokák boldogulásáig, a kikeresztelkedésektől az Izraelbe vándorlásig sokféle sors követi egymást.

A térképekkel, sokféle keresési szemponttal telerakott oldal nem csak kutatásra jó. Szórakoztató és megrendítő olvasmány is beleolvasni, hogy Nothi Bernát máramarosi jegyző hogyan házasodott, hová bújt a vészkorszak idején a munkácsi biciklijavító és hogyan szökött meg vizelés ürügyével lelépve egy munkaszolgálatos fiatalember, a magyar csendőrök hogyan rabolták ki a zsidó otthonokat, az oroszok kinek adtak kenyeret és kit vittek el Szibériába ok nélkül, és miért volt dühös anyuka, amikor kártyázáskor túl hangosak voltak Jenőék.

Az oldalon, receptek, bibliográfia, könyvajánlók és tanulmányok is olvashatók, néhány havonta tervezik frissíteni az oldalt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK