Verekedők és vagyonőrök várnak a képviselőkre

A tavaszi ülésszakon sem unatkoznak majd a képviselők, számos törvényjavaslat elfogadtatása szerepel a kormány tervei között. Többek között döntenek a tervek szerint a távol tartás bevezetéséről a családon belüli erőszak áldozatainak megvédésére, végszavazás várható a sokat vitatott felsőoktatási törvényről, és ha megszavazzák a módosítást, a jövőben nem lehetnek biztonsági őrök másodállásban a rendőrök, határőrök. Több kétharmados törvény elfogadása a konszenzus hiánya miatt évek óta csúszik, ilyen például az alkotmánymódosítás vagy a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvényjavaslat.

Több törvényjavaslatot már tavaly benyújtott a kormány, elfogadására azonban csak idén, a tavaszi ülésszakon kerülhet sor. Ilyen például a távhőszolgáltatásról vagy a határon túli magyarok otthoni boldogulásának elősegítését célzó, Szülőföld Alapról szóló törvény. Ismét napirendre kerül az ügynöktörvény, ebben a témában kormánypárti és ellenzéki képviselők is megtették javaslatukat régi-új ügynöktörvény benyújtásával vagy alkotmánymódosításra tett javaslattal. Egy MSZP-s képviselő önálló indítványára - amelyet a kormány is támogat - megszűnhet a gyermeküket inkubátorba helyező anyák büntethetősége.

Az előzetes tervek szerint márciusban módosítanák a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényt. A javaslatot elvileg már tavaly decemberben be kellett volna az igazságügyi miniszternek nyújtania, de egyelőre ezt nem tette meg. A szabályozás célja az úgynevezett belső használatú és döntés-előkészítésre vonatkozó adatok védelme, továbbá a közérdekű adatok nyilvánossága közötti összhang megteremtése. A módosítás azért szükséges, mert számos esetben a minisztériumok nem adtak ki a sajtó által közérdekűnek tartott információkat az újságíróknak arra hivatkozva, hogy döntés-előkészítő anyagról van szó. A gyakorlatot az ombudsman is kifogásolta.

Januárra ígérték a javaslat benyújtását, de szintén késik a távol tartás bevezetéséről szóló módosítás. Ehhez több törvényt kellene módosítani, köztük a büntetőeljárásról és a szabálysértésekről szóló törvényt. A szabályozás lényege, hogy a családon belüli erőszak elkövetője ellen egy új kényszerintézkedést, a távol tartást is lehessen alkalmazni, vagyis a bántalmazó az előírt napokig nem közelíthetné meg a kijelölt távolságon belül családját. Ez alatt az idő alatt nem beszélhet velük, nem lakhat otthon, viszont a családtagok eltartásáról gondoskodnia kell. Korábban már Bárándy Péter akkori igazságügyi miniszter benyújtotta javaslatát, ám végül alkotmányossági aggályok miatt visszavonták a tervezetet. A távol tartásról elvileg szintén márciusban döntenek.

Szintén kora tavasszal kerülhet az Országgyűlés elé a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenységről szóló törvényjavaslat. Ezt decemberben fogadta el a kormány. A tervezet szerint a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet nem végezhet a rendőrség, a határőrség, a honvédség, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának egyetlen munkatársa sem, illetve az állami és hivatásos tűzoltóságok és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagjai. A javaslat kötelező pihenőidőt ír elő az említett tevékenységet végzők számára, a maximális szolgálati idő 24 óra lenne, és egy héten 48 órás folyamatos pihenést kellene kötelezően biztosítani.

A tervek szerint áprilisban szavazhat az Országgyűlés a sokat vitatott felsőoktatási törvényről. "A szabályozás célja a magyar felsőoktatás versenyképességének javítása, a képzés és működés megfelelő minőségének biztosítása, az esélyegyenlőség feltételeinek további szélesítése, olyan felsőoktatási intézményrendszer kialakítása, amely a fenntartó által meghatározott finanszírozási rendszerhez adekvátan alkalmazkodni képes és amelyben egyidejűleg megteremtődnek a piackonform működés feltételei" - áll a törvényalkotási programban. A törvénytervezet ellen az egyetemisták többször is tiltakoztak, elsősorban azért, mert szerintük a felsőoktatási szervezetek a diákok feje fölött egyeztek meg a törvényről. Különböző, felsőoktatásban érintett szervezetek szintén több fórumon is tiltakoztak, mert szerintük a politika ellenőrzése alá vonná az egyetemeket, rontaná a hallgatók esélyeit, és kiárusítaná a közvagyont.

A tavaszi ülésszakon módosíthatják az esélyegyenlőséggel összefüggő törvényeket. A javaslatot a tervek szerint áprilisban kell a szociális tárcának benyújtania. A szabályozás célja egyrészt az épületek akadálymentesítési határidejének differenciált meghatározása, másrészt a jelnyelvi tolmácsközpontok működési kereteinek kialakítása. Az akadálymentesítésről azért akarnak új határidőket megállapítani, mert az eredeti, 2005-ös határidőt alig néhány intézmény tartotta be.

Számos kétharmados támogatást igénylő törvény is módosításra vár. Az alkotmánymódosításról és az Alkotmánybíróságról szóló törvényeket már 2003-ban benyújtotta a kormány, azonban konszenzus hiányában eddig még nem sikerült elfogadni. Tavaly óta áll a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvényjavaslat is. Ez a javaslat elsősorban az etnobiznisz meggátolását célozza. Eddig ugyanis számos példa volt arra, hogy olyan személyek jelöltették magukat kisebbségi képviselőként, akiknek semmi közük nem volt az adott nemzetiséghez. Az egyik leghíresebb példa Lányi Zsolt egykori kisgazda politikus, aki örmény képviselő lett 2002-ben.