Az 56-os Intézet egy teljes ügynöklistára készül

Vágólapra másolva!
Elege van néhány történésznek abból, hogy a rendszerváltás után 15 évvel sem lehet tudni, hogy kik voltak az ügynökök. Ezért tudományos kutatásba fognak, hogy a sok tízezer nevet tartalmazó listát összeállíthassák és nyilvánosságra hozzák. Az 56-os Intézet főigazgatója ígérete szerint erre akkor is sor kerül, ha a parlament nem fogadja el az ügynöktörvényt. A Fidesz szerint egy ügynöklistának kell lenni a Miniszterelnöki Hivatalban is.
Vágólapra másolva!

"Ha nem születik megfelelő törvény az ügynökiratok nyilvánosságáról és kutathatóságáról, az a demokrácia deficitje lenne. Ebben az esetben kezdeményezni fogom, hogy történészkollégáimmal közös kutatóterv alapján összeállítsuk az ügynöklistát, amit publikálni is fogunk" - jelentette ki az [origo]-nak az 56-os Intézet főigazgatója, Rainer M. János, aki szerint többéves kutatómunkára lenne szükség egy közel teljes lista összeállításához a jelenlegi feltételek alapján.

"Az adatvédelmi törvény szerint a tudományos kutatások eredményeinek bemutatásakor nyilvánosságra lehet hozni személyes adatokat, ennek alapján a listát minden aggály nélkül nyilvánosságra hozhatjuk" - válaszolt a történész az adatvédelmi aggályokat firtató kérdésünkre. A kutatási terv ugyanis "A magyarországi szovjet rendszer átláthatósága" címet fogja viselni, és ehhez a rendszer kötőanyagait, az ügynököket is meg kell ismerni - indokolt Rainer M. János.

A történész korábban is végzett kutatásokat a szocialista rendszer állambiztonságának működéséről, eddig azonban nem volt célja, hogy a munkája során kiderített neveket nyilvánosságra hozza. "Nem neveztem meg például azt a hálózati személyt sem, akinek a titkos múltjáról nemrég készítettem egy tanulmányt, mivel a struktúra bemutatása volt a célom" - magyarázta a főigazgató, aki hozzátette: a közeli ismerősei természetesen beazonosíthatták a jelentéseiből, ha olvasták azt a tudományos folyóiratot, ahol a cikk megjelent.

Amennyiben elfogadják az ügynöktörvényt (és megfelelő minőségű is lesz), és nyilvánosságra hozhatóak lesznek az ügynökakták, akkor is egy-két évre
teszi Rainer M. János, míg egy megfelelő értékű ügynöklistát össze lehet állítani. Ebben az esetben azonban már nem lenne szükség arra, hogy ezt a történészek a jelenlegi keretek között állítsák össze, sokkal hosszabb idő alatt.

A parlament előtt levő MSZP-s törvényjavaslat nyilvánosságra hozná az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában kezelt ügynökiratok egy részét. Az indítvány azonban tág teret adott a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőjének a tekintetben, hogy milyen iratokat tarthatnak maguknál a szolgálatok, és ezekbe még az a szakértői bizottság sem tekinthet bele, amelyet az iratátadás felügyelete miatt hoztak létre. Ezért az SZDSZ elfogadhatatlannak tartja a szocialista javaslatot, mondván, hogy a múlt feltárása helyett megint behódoltak a titkosszolgálati érdekcsoportoknak.

Az alkotmányügyi bizottsága hétfőn egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta az MSZP ügynöktörvényt módosító törvényjavaslatát és az ennek kapcsán benyújtott alkotmánymódosító javaslatot. Fodor Gábor, a testület SZDSZ-es alelnöke jelezte, hogy az ügynöktörvényt módosító MSZP-s indítványt csak bizonyos változtatások után tudják elfogadni.