Pesszimistábbak a magyarok az EU-átlagnál

Vágólapra másolva!
A magyarok a munkanélküliséget és a gazdasági helyzetet tartják az ország legfontosabb problémájának az EU hivatalos közvéleménykutató felmérése, az Eurobarométer adatai szerint. A magyarok az EU-átlagnál sokkal elégedetlenebbek az életükkel, és kevesebben is gondolják azt, hogy a jövőben javulni fog a helyzet.
Vágólapra másolva!

A csatlakozás óta első alkalommal elkészített magyar nemzeti jelentést pénteken mutatták be Budapesten. A magyarok fele általában véve elégedett az életével - derült ki az EU hivatalos közvélemény-kutató felmérése, az Eurobarométer adataiból. Majdnem ugyanennyien viszont elégedetlenek. A 25 tagország átlagát tekintve viszont sokkal többen vallják magukat elégedettnek (81 százalék) és kevesebben elégedetlennek (19 százalék), mint a magyarok. Az EU-tagországok lakosai közül ráadásul sokkal többen számítanak arra, hogy életük javulni fog, mint a magyarok, akik közül az átlagnál többen számítanak arra, hogy romlani fog helyzetük.

A jelentés teljes szövegehttp://www.tns-global.hu/EB_eredmenyek.pdf

A magyarok 38 százaléka szerint a gazdasági helyzet rosszabb lesz a következő egy évben. 35 százalék vélte úgy, hogy a hazai munkavállalási helyzet romlani fog, ebből a szempontból viszont jobbak vagyunk az EU-átlagnál, mivel átlagosan 47 százalék számít romló munkavállalási lehetőségekre. Háztartásuk anyagi helyzetét viszont kedvezőbbnek ítélik a magyarok, és a jövőt illetően is optimistábbak az EU-átlagnál.

A személyes munkavállalói helyzetet kedvezőbben ítélik meg a magyarok, mint az országét: 63 százalék stabilitásra vagy javulásra számít - áll az Eurobarométer-jelentésben.

Az ország legfontosabb problémájaként a magyarok a munkanélküliséget és a gazdasági helyzetet jelölték meg. Ezt követi az infláció és az egészségügy. Nagy a különbség a terrorizmus és a bevándorlás megítélésében Magyarország és az EU többi tagországának válaszadói körében. Az EU-átlag 16 százaléka tart a terrorizmustól, míg a magyaroknak csak 5 százaléka. A bevándorlás kérdését az EU-átlag 13 százaléka, a magyarok 2 százaléka tartja problémának.

A magyarok az EU-t és az ENSZ-et tartják a leghitelesebb intézménynek a felsoroltak közül, míg az EU-átlag a hadsereget és az önkéntes, jótékonysági szervezeteket. A leghátulra szorultak mindkét esetben a politikai pártok. A médiumok közül a televízió a leghitelesebb az EU-ban, míg a legkevésbé a nyomtatott sajtónak hisznek.

A magyarok többsége átlagosnak vagy átlag alattinak minősítette az EU-val kapcsolatos ismereteit, míg az EU-átlag kevésbé vallja magát tájékozatlannak. Ennek ellenére az EU-szimbólumokra - himnusz, Európa-nap, EP-választás utolsó időpontja - a magyarok több helyes választ adtak, mint az EU-átlag.

Az EU-csatlakozás óta a magyarok körében folyamatosan javul az EU támogatottsága - derült ki a felmérésből. Az EU-val kapcsolatos félelmeket a gazdálkodók nehézségei vezetik.

A felmérésből az is kiderült, hogy az EU-tagországok lakosai közül a magyaroknak van a legkevésbé európai identitásuk, míg a leginkább a franciáknak, a belgáknak és a ciprusiaknak.

Az EU-ról a legtöbb embernek az utazás, tanulás és munkavállalás szabadsága jut az eszébe. Csökkent viszont az Unió további bővítésének hazai támogatása a korábbi felméréshez képest.

Az Eurobarométer 62 vizsgálata az összes EU-tagországban a 15 évesnél idősebb lakosság körében készült. A kutatást három tagjelölt országban (Románia, Bulgária, Törökország), valamint Horvátországban és Ciprus északi részén is elvégezték.