Szerdán folytatódik a rendőrgyilkos pere

2005.02.20. 9:24

A rendőrgyilkosság miatt első fokon tényleges életfogytiglanra ítélt Engel Zoltán ügyét tárgyalja a Fővárosi Ítélőtábla szerdán. A férfi 2003. május 13-án egy fővárosi villa kirablására készült, amikor a rendőrök leleplezték, és megadásra szólították fel. Engel megadást színlelt, majd hangtompítós pisztolyából az egész tárat kilőtte két rendőrre, és egyiküket halálosan megsebesítette. Az ügyész tudomásul vette az elsőfokú ítéletet, a védelem enyhítésért fellebbezett.

A rendőrgyilkosság miatt első fokon tényleges életfogytiglanra ítélt Engel Zoltán ügyét tárgyalja a Fővárosi Ítélőtábla szerdán. A korábban már többször is büntetett férfi 2003. május 13-án hajnalban egy fővárosi villa kirablására készült, amikor a rendőrök leleplezték és megadásra szólították fel. Engel megadást színlelt, majd hangtompítós pisztolyából az egész tárat kilőtte két rendőrre, egyiküket, Borsos József századost halálosan megsebesítette. A 39 éves rendőrtisztnek egy 15 és egy 11 éves gyermeke volt. A tűzharcban Engel Zoltán is súlyosan megsebesült, az előzetes letartóztatásban lévő férfit az elsőfokú tárgyalásokra tolókocsiban hozták.
   
A Fővárosi Bíróság 2004. július 7-én kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében Engel Zoltán cselekményét háromszorosan minősülő, aljas indokból, hivatalos személy sérelmére, több emberen elkövetett emberölés kísérletének értékelte, továbbá kimondta bűnösségét lőfegyverrel visszaélés, kétrendbeli közokirat-hamisítás és magánlaksértés miatt is. Az elsőfokú ítélet szóbeli indoklásában a bíróság kifejtette: elengedhetetlenül szükséges a tényleges életfogytiglan kiszabása, a vádlott végleges elszigetelése a társadalomtól, ami ebben az ügyben nem csupán tettarányos büntetés, de a társadalom valamennyi tagjának biztonságát, nyugalmát is szolgálja, hiszen az elkövető fegyverrel támadt rendőrökre.
   
A vádlott személyében rejlő társadalmi veszélyességről szólva a bíró rámutatott: Engel Zoltán többször állt már bíróság előtt, hosszabb ideje életvitelszerűen követett el egyre veszélyesebb bűncselekményeket. A vádbeli cselekményt is gátlástalanul, tervszerűen, minden erkölcsi aggály nélkül hajtotta végre. A szóbeli indoklás szerint a villa kertjében bűncselekményre készülve rejtőzködő Engel Zoltán számot vetett azzal, hogy lelepleződése nyomán újabb büntetőeljárások várnak rá, ezért lőtt a két rendőrre, ami megalapozza az aljas indok megállapítását.

A bíróság elvetette azt a védekezést, amely szerint Engel Zoltán bódult állapotban volt a cselekmény elkövetésekor, illetve nem tudta, hogy rendőrökkel áll szemben, nem is rájuk lőtt, csak vaktában, illetve a menekülés irányában. A bíróság alaptalannak találta azt a védelmi érvelést is, hogy az ügy koronatanújának és egyben másik sértettjének, K. Zsuzsanna rendőrnőnek a vallomásai annyira ellentmondóak, hogy azokat ki kellene rekeszteni a bizonyítékok közül.
   
Az ügyész tudomásul vette az elsőfokú ítéletet, a védelem enyhítésért, illetve a több emberen elkövetettség vonatkozásában a tényállás módosításáért vagy hatályon kívül helyezéséért fellebbezett. Így került a rendőrgyilkosság ügye másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára.

KAPCSOLÓDÓ CIKK