Nem kapnak többet a lepukkant rendőrségek

2005.02.21. 16:56

Lamperth Mónika belügyminiszter több ponton is visszautasítja az ombudsman helyettesének rendőrökkel kapcsolatos ajánlásait. Lamperth szerint értelmetlen a szolgálati érdek - amelyre hivatkozva bármikor berendelhetőek a rendőrök - törvényi részletezése. A belügyminiszter azzal sem ért egyet, hogy egységesítsék a túlóradíj kifizetés szabályait. Mint ahogy azzal sem ért egyet, hogy az eddigieknél nagyobb erőforrást kellene biztosítani a rendőrök munkakörülményeinek javítására.

Lamperth Mónika belügyminiszter levélben válaszolt Takács Albertnek, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa helyettesének, aki a rendőrségnél elvégzett vizsgálata során alkotmányos visszásságokat tárt fel.

Az országgyűlési biztos helyettesének jelentése szerint a rendőrök felvetették, hogy bizonyos esetekben szolgálati érdekre hivatkozva pihenőnapról, szabadságról, szabadnapról rendelik be őket akkor is, ha nem konkrét feladat ellátásáról van szó, hanem például értekezleten való részvételről. A jelentés javasolta a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény (Hszt.) értelmező rendelkezéseinek kiegészítését, amely megszüntetné a szolgálati érdek értelmezésének tág lehetőségét. A miniszter a BM internetes honlapjára is kitett válaszlevelében viszont az írja: a szolgálati érdekre történő hivatkozás lehetősége a viszonylagos definiálatlanság ellenére sem parttalan, egyrészt mert a jogszabályok tételesen felsorolják az alkalmazási kört, másrészt, mert tiltott a joggal való visszaélés. "Úgy gondolom, hogy a szolgálati érdek teljes körű, taxatív definiálása szinte lehetetlen feladat. Félő, hogy a fogalommeghatározás végül ismét csak általánosságokba torkollik" - írja válaszában a belügyminiszter. Lamperth Mónika szerint ugyanis a Hszt. hatálya alá tartozó rendvédelmi szervek feladatrendszere, hatásköre olyan széles körű, a végrehajtandó feladatok oly sok körülmény együttes figyelembevételét teszik szükségessé, amelyek a szolgálati érdek fogalmának pontosabb meghatározását rendkívül megnehezítik. A miniszter azonban elképzelhetőnek tartja azt a megoldást, hogy nem a szolgálati érdek konkrét tartalmát határozná meg a jogszabály, hanem az elöljárónak kellene minden esetben megjelölnie döntése alapját.

A belügyminiszter levelében arról is tájékoztatja Takács Albertet: nem ért egyet az ombudsman felvetésével, hogy Hszt. tartalmazzon egységes szabályokat a túlóradíj kifizetésére és ne utalja a parancsnok döntési jogkörébe, hogy pénzben vagy szabadidőben adja-e ki. Fő szabály szerint a túlórát - 150 óráig - szabadidőben kell megváltani, viszont az ezen felüli túlszolgálatért a hivatásos állományt díjazás illeti meg. Azaz a parancsnoknak nincs lehetősége a mérlegelésre - írja Lamperth Mónika válaszában.

Az ombudsman azt is javasolta, hogy az osztályvezetők és magasabb beosztásúak felmentését kössék indokláshoz, mert a vezetői beosztás indokolás nélküli megszüntetése egyúttal azt eredményezte, hogy a vezetők nem képviselik beosztottaik érdekeit, mert félnek, hogy ez ellenszenvet válthat ki feletteseikből. A miniszter közli: az ombudsman javaslatát elfogadhatónak tartja, de szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy az indokolás nélkül lehetővé tett felmentés nem jelenti azt, hogy e jogukkal a felettes vezetők visszaélhetnek. A vezető beosztásból történő felmentés szükségességét nem csupán az indukálhatja, ha az érintett valamilyen kézzelfogható szabályt sért, hibát vagy fegyelemsértést követ el, hanem az is, ha például más stílust képviselő, más munkamódszerekkel dolgozó vezetőt kíván kinevezni az elöljáró - teszi hozzá a miniszter. Lamperth Mónika megítélése szerint az, hogy az indokolás nélküli felmentés lehetősége megakadályozhatja a vezetőket abban, hogy kiálljanak alárendeltjeik érdekeinek érvényesítése mellett, az "a jog területén túlmutató, a vezetői alkalmasság kérdését feszegető probléma".

Az OBH-jelentés szerint az állomány kifogásolta, hogy a büntetőeljárások sokszor évekig elhúzódnak, és ez idő alatt - veszélyeztetve családjuk megélhetését, szociális biztonságát - nem dolgozhatnak, vagy akit nem függesztettek fel, nem részesülhet jutalomban, sem előléptetésben. A miniszter válaszában azt írja: a rendőrség rendvédelmi tevékenységéből adódóan a fegyelemsértések, illetve bűncselekmények szolgálathoz való kapcsolata szigorúbb megítélés alá esik, ami alapján a hivatásos állományútól fokozottan elvárható, hogy olyan szolgálati és magánéleti magatartást tanúsítson, ami nem vonja maga után büntetőeljárás lefolytatását.

A rendőrök sérelmezték azt is, hogy nincs hatályos etikai kódexe a rendőrségnek. A miniszter arról tájékoztatja az ombudsmant, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vezetője intézkedett a Rendőrség Etikai Kódexének érdekképviseleti szervekkel együttműködve történő kiadásáról.

A biztos jelentésében kitért rá, hogy több kapitányság fogdája leromlott műszaki állapotban van, ahol nem érvényesülnek a rendőrök és fogvatartottak egészséges környezethez való jogai. Lamperth Mónika válaszában kifejti: a jelentésben felsorolt megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok önálló költségvetési szervek, ezért a rendőri szervek épületeinek, fogdáinak felújításáról a saját költségvetésük terhére kell gondoskodniuk. Ezen túlmenően a rendőrségi épületek felújítására folyamatosan, egyrészt a költségvetési szempontok, másrészt fontossági sorrend figyelembevételével kerül sor - írja a miniszter.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK