Valószínűleg nem vezet a visszaváltható üvegek drasztikus elterjedéséhez az a kormányrendelet, amely a visszaváltás szabályait tartalmazza majd. A forgalmazó üzletek ugyanis maguk dönthetik el, hogy üzleteikben árusítanak-e betétdíjas italokat. Az italgyártó és forgalmazó cégek támogatják a tervezetet, mivel lehetőséget biztosít arra, hogy szabadon határozzák meg, hogy miként teljesítik az előírt szelektív hulladékgyűjtési kötelezettséget.

Várhatóan március végén fogadja el a kormány azt a rendeletet, amely az italos üvegek visszaváltását szabályozza majd. Jelenleg ugyanis szabályozatlan, hogy a betétdíjas palackokat forgalmazó üzleteknek milyen kötelezettségeik vannak a visszaváltás biztosítására, így a visszaváltás a legtöbb esetben lehetetlen vagy körülményes. Gyakran csak külön épületben és meghatározott időszakban van erre lehetőség.

A jelenleg szakmai egyeztetés alatt álló betétdíj rendelet annak a koncepciónak a következő állomása, amellyel a környezetvédelmi minisztérium az eldobható csomagolások arányát próbálja visszaszorítani. Ennek első lépcsőfoka a január elsején életbe lépett termékdíj törvény volt, amely számos csomagolóanyagra, köztük a nejlonszatyorra és a PET palackokra darabszám alapján rótt ki termékdíjat. A tárca az eldobható csomagolásokra kiszabott megnövelt környezetvédelmi adótól várja a visszaválható csomagolások elterjedését. Erre épül a készülő betétdíj rendelet, ami pedig a visszaváltás szabályait tartalmazza majd.

A tervezet azonban visszalépést jelent az eredeti koncepcióhoz képest, mivel nem írja elő kötelező jelleggel a visszaváltást, hanem csupán önkéntessé tenné azt. Borsányi-Bognár Levente, a környezetvédelmi tárca főosztályvezető-helyettese elmondta: a jogszabály értelmében, ha a gyártó úgy dönt, hogy egy terméket (üdítő, ásványvíz, alkohol) visszaválható csomagolásban gyárt, akkor az annak forgalmazást vállaló üzlet köteles lesz azt így átvenni, valamint az üzlet kötelessége, hogy gondoskodjon a kényelemes visszaváltásról is. Abba viszont nem szól bele a jogszabály, hogy ezt az üzlet milyen módon (automatával, vagy alkalmazottak révén) oldja-e meg.

Tömöri Balázs, a Hulladék Munkaszövetség (HuMusz) munkatársa az [origo]-nak elmondta: az önkéntességen alapuló rendelet hatására valószínűleg nem növekszik majd a visszaváltó helyek száma, így az ellentétes lesz a termékdíj törvény céljaival, vagyis, hogy növekedjen az újrahasználható csomagolások aránya. A zöldek szerint ugyancsak a tervezet hátulütője, hogy a forgalmazók valószínűleg nem vesznek majd betétdíjas terméket a gyártóktól, mivel a visszaváltáshoz szükséges struktúrát az üzleteknek kell kiépíteniük. A HuMusz javaslata szerint ezt úgy lehetett volna áthidalni, hogy például egy 30 forintos betétdíjból 10 forintot megtarthatott volna a forgalmazó, és csak a maradék került volna vissza az italgyártóhoz. A HuMusz ugyancsak kifogásolta azt is, hogy közel 10 éve küzdenek azért, hogy megszülessen a betétdíj rendelet, a szakmai egyeztetésekre azonban nem vonták be őket.

A kereskedők és a gyártók viszont támogatják, és végrehajthatónak is tartják a rendeletet. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) elnöke szerint a rendszer előnye, hogy az nem kötelező jellegű, mint például a termékdíjas rendszer. Vámos szerint az önkéntesség ellenére azonban mégis kikényszerítheti a betétdíjas csomagolások elterjedését. A termékdíj törvényben ugyanis termékcsoportonként rögzítve van, hogy idén például a forgalomba hozott sörök 65 százalékát újratölthető csomagolásban kell árusítani, ennek pedig 60 százalékát vissza kell gyűjteni. Az OKSZ elnöke szerint ezt csak betétdíjas rendszerrel lehet megoldani.

Szabó András