Hadieszközökre épülhet a bevásárlóközpont

Vágólapra másolva!
Vegyszerek, olajos hordók és hadieszközök vannak elásva Győrben egy bevásárlóközpont építésére szánt területen - állítja a helyi Reflex Környezetvédő Egyesület. Ha a szennyező anyagok a talajban maradnak, a szennyezés beszivárog a talajvízbe, majd megjelenhet a környező családi házak kútjainak vizében is. Az önkormányzatnál viszont azt állítják, hogy a területet még 1992-ben kármentesítették. A mentesítést igazoló dokumentumokat pedig azért nem mutatták meg a környezetvédőknek, mert azok eddig nem keresték meg őket hivatalosan.
Vágólapra másolva!

Vegyszerek, olajos hordók és hadieszközök vannak elásva Győrben egy bevásárlóközpont építésére szánt területen - állítja a helyi Reflex Környezetvédő Egyesület. A volt József Attila úti laktanya 1990-ig a Győrben állomásozó szovjet hadsereg üzemanyag-feltöltő helyeként működött. Az itt elásott hatalmas üzemanyagtartályokból biztosították évtizedekig a Győr másik két laktanyájában állomásozó harckocsik, páncélozott járművek üzemanyag-ellátását. Később egyszerűen elásták a szennyező anyagokat tartalmazó hordókat és egyéb "laktanyai hulladékokat".

Kalas György, a Reflex Környezetvédő Egyesület munkatársa az [origo]-nak elmondta, hogy annak idején végig dokumentálták, hogy a távozó orosz katonák hogyan ássák el a különböző vegyszeres, olajos hordókat. Egy korábbi építkezés kapcsán jelezték is az önkormányzatnak, hogy a terület súlyosan szennyezett. Azt a választ kapták, hogy ők 1992-ben kármentesítve vették át a talajt. Később azonban kiderült, hogy a szennyező anyagok a földben vannak, és az építkezést le kellett állítani. A Reflex munkatársai azt szeretnék elérni, hogy most, még az új építkezés megkezdése előtt, igazolja az önkormányzat, hogy ez a terület valóban kármentesítve volt, ahogy állítják, vagy, ha ezt nem tudják bizonyítani, akkor kármentesítsék.

Sehol egy szemtanú

A Reflex munkatársai furcsának tartják, hogy a kármentesítésről semmilyen dokumentációt, bizonyítékot nem tudnak felmutatni az önkormányzatnál. Legalábbis ezt az egyesület többszöri kérésére sem tették meg. Azt is gyanúsnak tartják, hogy eddig egy olyan környékbeli lakost sem tudtak felderíteni, aki emlékezne a terület kármentesítésére. Szeretnék tudni, hogy a munkákat melyik cég, mikor és milyen terjedelemben végezte. Ha a szennyező anyagokat tartalmazó hordók a talajban maradnak, csak idő kérdése, és a szennyezés beszivárog a talajba, onnan pedig a talajvízbe. A környezetvédők szerint ezután megjelenhet a környező családi házak fúrt kútjainak vizében is.

Kalas György szerint sem az önkormányzatnak, sem a beruházónak nem érdeke, hogy kivizsgálják a kérést, mert az esetleges kármentesítés "súlyos milliókba kerülne". Azt is különösnek tartják, hogy az eredetileg 15 ezer négyzetméteres bevásárlóközpont terveit később alig 10 ezer négyzetméterre módosították. Egy 15 ezres alapterületű építkezéshez olyan környezeti hatásvizsgálat kell, melyhez mindenre kiterjedő talaj- és talajvízvizsgálat is tartozik, míg a kisebb alapterülethez elég egy egyszerűbb vizsgálat is. Ez meg is történt, de Kalas György szerint a három helyről, ahol mintát vettek, előre lehetett tudni, hogy nem szennyezett.

Csak kérniük kellene

Gergely Zoltán, a Győri Polgármesteri Hivatal referense megerősítette az önkormányzat korábbi állítását, miszerint a területet 1992-ben a magyar államtól kármentesítve vásárolták meg, amit dokumentumokkal is bizonyítani tudnak. A referens szerint azért nem mutatták meg ezeket a dokumentumokat a környezetvédőknek, mert azok eddig nem keresték meg őket hivatalosan. "Akár az én irodámban is megnézhetik, csak kérni kellene" - tette hozzá.