Több egyházi pénzért harcolnak az Alkotmánybíróságon

2005.03.23. 14:13

Egyszerre fordult az Alkotmánybírósághoz három képviselő, valamint a katolikus, protestáns és evangélikus egyház a költségvetési támogatások megkurtítása miatt. A képviselők szerint a egyházi intézményeknek juttatott támogatások megvonása ellentétes a magyar állam és a Vatikán között létrejött 1997-es szerződéssel.

Alkotmánybírósághoz fordul szerdán Semjén Zsolt és Salamon László fideszes, valamint Balsai István független képviselő, mert álláspontjuk szerint a 2005. évi költségvetési törvény egyes rendelkezései sértik a vatikáni szerződés bizonyos pontjait, és ezzel diszkriminálják az egyházi intézményeket. Semjén Zsolt a képviselőtársaival tartott sajtótájékoztatón közölte: az alkotmány kimondja, hogy törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel nem állhat ellentétben belső törvény, ezért kérik az Alkotmánybíróságot, semmisítse meg az általuk kifogásolt rendelkezéseket.

Magyarország és a Vatikán 1997-ben kötött szerződést, amely a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről döntött - mondta Semjén, aki szerint az 1999-ben törvényben kihirdetett megállapodás védi a protestáns, zsidó és kisegyházak által működtetett intézményeket is, így beadványuk ezen egyházak érdekeit is érvényesíti. A beadványban többletigényt nem fogalmaznak meg, csak azt, hogy az egyházi intézmények az önkormányzatiakkal egyenlő elbánásban és finanszírozásban részesüljenek.

A képviselők beadványukban kifogásolják, hogy a költségvetési törvény kizárólag az önkormányzati intézményekben biztosít kiegészítő támogatást a közalkalmazotti bérkiadásokhoz, az egyházi és kisebbségi önkormányzatok által fenntartottaknál nem. Emellett ellentétes a vatikáni szerződéssel, hogy a közoktatási kiegészítő támogatást az egyház a jövőben bizonyos esetekben nem az állami költségvetésből, hanem az önkormányzatokon keresztül kapja, ráadásul a törvény bizonyos közoktatási normatívákat csak az önkormányzati intézményeknek biztosít, az egyháziaknak nem - ismertette a beadványt Semjén. A költségvetési törvény alapján nem jár állami finanszírozás az egyházi családsegítő, gyermekjóléti szolgáltatást végző intézményeknek.

Kifogásolják emellett, hogy a törvény megszünteti annak lehetőségét, hogy a közfeladatot ellátó egyházi szervezet az önkormányzati intézményekhez hasonlóan a szaktárcák költségvetéséből kapjon fejlesztési támogatást. Semjén szerint ráadásul sérti az intézményalapítás szabadságát, hogy az egyházi intézmény-fenntartónak a helyi önkormányzathoz képest számos többletkövetelményt kell teljesítenie ahhoz, hogy az intézmény működési engedélyt kapjon.

A katolikus, a református és az evangélikus egyház a vallásszabadság alkotmányos jogából kiindulva nyújt be hasonló témájú beadványt az Alkotmánybírósághoz szerdán. Egy korábbi, hasonló beadvány eredményeképpen az Alkotmánybíróság megsemmisítette az 1993. évi, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény egyes, egyházra vonatkozó rendelkezéseit. Az Alkotmánybíróság 2004 májusában pedig kimondta, hogy a katolikus egyház közszolgáltatásért járó állami támogatásának függővé tétele a települési önkormányzat döntésétől ellentétes a vatikáni megállapodással.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK