Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint a köztisztviselők körében kötelezővé tett vagyonnyilatkozat hozzátartozókra vonatkozó szabályozása alkotmányellenes, és alkalmatlan a korrupció elleni harca. Az ombudsman szerint indokolatlanul halmoznak fel több százezer személyes adatot tartalmazó vagyonnyilatkozatot, miközben 2002 óta csak öt esetben ellenőrizték a nyilatkozatokat.

A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint a köztisztviselők jelentős részének kell nyilatkoznia vagyoni helyzetéről, ezzel egy időben pedig közös háztartásban élő házastársa, élettársa, gyermeke vagyonáról is. Nemcsak a nyilatkozónak, de hozzátartozójának is "visszavonhatatlanul" fel kell hatalmaznia személyes adatainak kezelésére, ellenőrzésére a Belügyminisztérium illetékes hivatalát. Ezt a gyakorlatot bírálta hétfőn közzétett ajánlásában Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. E szerint az adatvédelmi törvény értelmében mindenki maga rendelkezik. "A rendelkezésekből nem következik, hogy az adatkezeléshez korábban adott felhatalmazó nyilatkozat nem vonható vissza" - írta az ombudsman.

 

A nyilatkozatban felhatalmazást kell adni ahhoz, hogy a hivatal kérésére a pénzügyi intézmények, bankok a banktitok körébe tartozó adatokat kiszolgáltassanak. "Adatvédelmi szempontból aggályos, hogy a kért felhatalmazásban nincs pontosan meghatározva az ellenőrzés tárgyát képező adatkör" - szerepel az állásfoglalásban.

 

A jelenlegi kimutatások szerint a 2004. október 31-i adatállományban összesen 290 149 vagyonnyilatkozatot kezeltek, ebből 174 632 hozzátartozói nyilatkozat volt. Ugyanakkor 2002-ben összesen egy, 2003-ban és 2004-ben pedig két-két ellenőrzési eljárást folytatott le a hivatal. Péterfalvi szerint ez is azt bizonyítja, hogy a jelenlegi szabályozás nem tölti be valódi funkcióját, és "ilyen formában alkalmatlan eszköz a korrupció elleni küzdelemben". Indokként felhozza, hogy az Alkotmánybíróság 1991-es döntése értelmében a cél nélküli adattárolás alkotmányellenes. Itt abból a célból tárolják az adatokat, hogy ha bűncselekmény gyanúja merül fel, azonnal lefolytatható legyen az ellenőrzési eljárás. "Az elmúlt esztendőkben a hivatal csak néhány eljárást folytatott le, és ebből a célból több százezer érintett vagyonnyilatkozatát kezelte, adataikat előre nyilvántartásba vette, holott annak valószínűsége, hogy velük szemben valaha bűncselekmény gyanúja merül fel, igen kicsi" - mondta ki az ombudsman.

 

"Határozott álláspontom, hogy a hozzátartozók adatkezelési hozzájárulása ellentétes az adatvédelmi jog szerinti hozzájárulás fogalmával, hiszen ebben az esetben - a szelíd törvényi kényszer miatt - nem beszélhetünk önkéntességről, a nyilatkozat szabad elhatározáson alapuló megtételéről" - írta az adatvédelmi biztos.

 

Péterfalvi szerint felül kell vizsgálni a a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség jelenlegi rendszerét. Felkérte a belügyminisztert, hogy kezdeményezze a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását annak érdekében, hogy a vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek hozzátartozói az információs önrendelkezési jogukat valóban szabadon gyakorolhassák. Javasolta a belügyminiszternek és az igazságügyi miniszternek azt is, hogy az eddigi tapasztalatok alapján mérlegeljék, hogy "szükség van-e sok ezer közszolga személyes adatainak központi gyűjtésére".