Várat magára az ügynöktörvény

2005.04.18. 14:09

Hétfő este szavazott a parlament az ügynöktörvény módosítási javaslatairól. A képviselők nem szavazták meg az ügynöktörvényhez kapcsolódó MSZP-s alkotmánymódosítást. A törvény későbbi módosítása esetén a leszerelésüktől számítva csak tíz évig maradhatnának inkognitóban a szocialista állambiztonság hivatásos tagjai, és a titkosszolgálatok nem rejtegethetnének papírokat az iratátadó bizottság elől.

Nem szavazta meg a parlament az ügynöktörvény-módosításhoz szükséges alkotmánymódosítást. A kétharmados törvénymódosításhoz nem volt elég a 233 igen szavazat a 8 nem és a 19 tartózkodás ellenében. Az alkotmánymódosításhoz 256 igen lett volna szükséges.  

"Nem szívesen mentünk bele abba, hogy a rendszerváltás után tovább szolgáló hivatásos alkalmazottak a leszerelésüket követően még tíz évig megőrizhetik inkognitójukat, de kompromisszumot kellett kötnünk" - magyarázta korábban Mécs Imre SZDSZ-es képviselő az [origo]-nak, aki szerint így tudták semlegesíteni a titkosszolgálati lobbi túlzott követeléseit. Ezáltal az 1995 előtt leszerelt hivatásos állomány adatai is nyilvánosságra kerülhetnek. Mécs Imre szerint néhány tucat embert érinthet jelenleg ez a módosítás.

Eddig azok, akik nem szereltek le a rendszerváltás környékén, pontosabban 1990. február 15-ét követően is a titkosszolgálat kötelékéhez tartoztak, azoknak személye, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, rejtve maradt.

Amennyiben a parlament elfogadja azokat a módosító javaslatokat, amelyekről a két párt megegyezett és utána magát az indítványt is, akkor az ügynökök adatai a jelenleginél sokkal egyszerűbb módon és szélesebb körben válhatnának hozzáférhetővé. Jelenleg még a politikusok, közszereplők esetleges állambiztonsági múltjáról is csak hosszadalmas procedúra árán lehet adatokat szerezni, mivel nekik kell nyilatkozniuk arról, hogy elismerik-e közszereplői mivoltukat.

Az [origo] egyik munkatársa kénytelen volt októberben bírósághoz fordulni, mert három politikus nem ismerte el, hogy közszereplők lennének, így akadályozva meg azt, hogy róluk adatokat szolgáltathasson az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. A javaslat elfogadásával a per okafogyottá válna, és elhárulna az akadály az elől, hogy a levéltár a birtokában levő iratokkal (ha vannak ilyenek) bizonyítsa az érintett politikusok kapcsolatát a pártállam titkosszolgálatával. Ráadásul nem csak politikusokról, hanem bárki múltjáról lehetne érdeklődni a szaklevéltárnál.

A levéltár honlapjára feltennék az együttműködők beszervezését igazoló hatos kartonokat, munkadossziékat, iktatókönyveket, de a megfigyeltek személyi jogait tiszteletben tartják az internetes adatbázis kiépítése során.

Ha a javaslat hatályba lép, a titkosszolgálatok a jövőben csak kimutatható, valós érdeksérelemre hivatkozva tarthatnának vissza iratokat. Ennek ellenőrzésére felállna egy négyfős testület, fele-fele arányban a kormány, illetve a történészszakma jelöltjeiből, akik minden papírba beletekinthetnek, hogy a máig titkos állambiztonsági iratokat háromévente felülvizsgálják.

KAPCSOLÓDÓ CIKK