Meghosszabbítanák a paksi üzemidőt

2005.04.14. 7:12

A paksi atomerőmű üzemidejének húsz éves meghosszabbításáért indult lobbizás - írja a Népszabadság. Az atomerőmű által készített tanulmány Paks pótolhatatlanságát bizonygatja, míg a zöldek szerint a vizsgálatok hiányosak, és a hosszabbítás mellett szóló érvelés több helyen is sántít.

2012 és 2017 között jár le a paksi atomerőmű reaktorblokkjainak üzemideje, de már megkezdődött a lobbizás a 30 éves időtartam 20 évvel történő meghosszabbítására - írja a Népszabadság. A blokkok, hosszabbítás nélkül, fokozatosan 2012-ben, 2014-ben, 2016-ban és 2017-ben állnának le, így lenne lehetőség a kieső energiatermelés kiváltására. A lap szerint ilyen mértékű üzemidő-hosszabbításra még egyetlen szovjet tíusú atomwerőműnéál sem került sor.

Az atomlobbi szerint azonban Paksnak nincs alternatívája, egy, az Országgyűlés gazdasági bizottságának tartott tavalyi előadáson a vezetők azt fejtegették, hogy Paks leállítása katasztrofális környezeti hatásokat okozhat, ha a kieső energiatermelést szén- vagy gázerőművekkel pótolják, mivel előbbi esetben 28 utóbbi esetében pedig 66 százalékkal nőne a széndioxid-kibocsátás. Pénzügyileg is Paks mellett érveltek a vezetők, szerintük a meghosszabbítás 172,5 milliárdos költsége harmad, vagy negyedakkora lenne, mint szén- vagy gázerőmű létesítése esetén - írja a Népszabadság. Ezeket egyebek mellet egy tavaly elkészült, nem nyilvános előzetes környezeti tanulmány alapján közölték, amelynek részleteiről az Energia Klub tájékoztatta a lapot.

A környezetvédő szervezet szerint azonban a tanulmányban nem vizsgáltak meg több olyan lehetőséget, amelyek ismeretében kiderülne: lenne jobb és olcsóbb megoldás is az üzemidő-hosszabbítás helyett. A számításokban nem adják meg az egyes erőműfajták beruházási költségeinek forrását, és teljesen irreális számok szerepelnek benne. A zöldek szerint helytelen, hogy a gazdasági összehasonlítást nem többféle energiatermelési mód "elegyére" alapozták, és nem számoltak a versenyképes árú energiaimporttal sem. Az Energia Klub szerint az egyes alternatívák környezeti szempontú összehasonlításakor 10 évvel korábbi, nem független forrásból származó adatokat használtak (a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség adatait).

A környezetvédők szerint a hatástanulmány nem igazolja semmilyen számítással, hogy az atommal szemben miért nem jelenthetnek alternatívát a megújuló energiaforrások, és hiába érvelnek az energiaimport-függőség csökkentésével, ha az atomerőmű működtetéséhez szükséges uránt is importból szerezzük be. A zöldek hiányolták az elöregedő erőmű üzemzavarainak környezeti hatásainak vizsgálatait is.

Az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris biztonsági igazgatósága csak annyit közölt a Népszabadsággal, hogy az Energia Klub felvetései nem érintik az OAH, mint az engedélyezés szakhatósági résztvevője kompetenciáját.

KAPCSOLÓDÓ CIKK