Félmilliárdot költöttünk használhatatlan diákigazolványokra

Félmillió diák fizetett fejenként ezer, összesen mintegy félmilliárd forinttal többet a gyakorlatilag szinte használhatatlan chipes diákigazolványért. Az 1998-ban bevezetett kártya használatához szükséges fejlesztések ugyanis elmaradtak, mert sem a kormányzatnak, sem az egyetemeknek nem volt rá pénzük. Emiatt a chipet csak néhány helyen lehet használni, bár minden egyetemista és főiskolás megvásárolta. Ennek ellenére az Oktatási  Minisztérium most új típusú, még több fejlesztést igénylő chippel rendelkező kártyák kiadását tervezi.

Ma Magyarországon több mint kétmillió diák tanul alap-, közép- és felsőoktatási intézményekben. Az alap- és középfokú oktatásban közel 1,8 millióan, a felsőoktatásban körülbelül 500 ezren rendelkeznek diákigazolvánnyal. A felsőoktatási hallgatók 1998 óta chippel ellátott azonosító kártyát kapnak, pontosabban vesznek tanulmányaik kezdetekor. Egy közoktatásban használatos diákigazolvány előállítási költsége 360 forint, az eljárási illetékkel együtt a diákoknak 500 forintot kell érte fizetniük. A chipkártyás diákigazolvány 1500 forintba kerül.

A diákigazolványt az Oktatási Minisztérium bocsátja ki, és annak háttérintézménye, a Diák-Bónusz Kht. végzi a diákigazolványon található chip felhasználásával kapcsolatos gyakorlati teendőket. A felsőoktatási diákigazolvány volt az első olyan, országos szinten bevezetett hivatalos "B" típusú biztonsági okmány, amely a legkorszerűbb kártyatechnológiát, az úgynevezett multifunkcionális mikroprocesszoros kártyát tartalmazta.

Háromszázezren elvben sem használhatják

A chip bevezetése kettős célt szolgált. Egyrészt a hamisítások megelőzését, mert a hagyományos érvényesítőmatricákkal könnyű csalni. Ha ugyanis valaki elveszíti az igazolványát vagy a matricát, újat kérhet. Aztán, ha mégis megtalálja, biztosan akad vevő rá. A diákigazolvánnyal ugyanis számos kedvezmény vehető igénybe, a BKV-bérlet például feleannyiba kerül. Egy budapesti diák nagyjából 50 ezer forintot spórolhat meg évente a diákigazolványával. Az elektronikus érvényesítés, amire a kártya elvileg alkalmas, megoldotta volna ezt a problémát.

A másik cél a diákok elektronikus azonosítása, az elektronikus fizetés - például tankönyvásárlásnál, fénymásolásnál vagy az egyetemi üdítőautomatáknál - és a szemeszterek elektronikus érvényesítése lett volna. A tervek között szerepelt, hogy a chipet használhatják a könyvtárakban vagy a kollégiumok új beléptetőrendszereinél is. Az 1998-tól kiadott chipes diákigazolványok főpróbáját hat évvel később, Szegeden tartották. Bár a próba jól sikerült, ma a félmilló chipes diákigazolványt a diákok elenyésző hányada használja a fenti célokra. A biztonsági funkció sem valósult meg, továbbra is a matrica jelzi egy-egy kártya érvényességét. Szőke Péter, a Diák-Bónusz Kht. ügyvezetője az [origo]-nak elmondta, hogy sajnálatosnak tartja, hogy a diákok nagy része nem tudta kihasználni az igazolványát. A félmillió diákból elvben kétszázezernek lenne erre lehetősége, mert "az országos rendszer sajnos nem épült ki". Ők azonban nemigen tudnak arról, hogy mire használhatnák a diákjukat. Budapesten a Hallgatói Információs Központ épületében például olcsón internetezhetnének vele.

A maradék háromszázezer diáknak elvi lehetősége sincs, hogy hasznát vegye a chipnek, amit megvásárolt. Az elmúlt években ugyanis a kormányzat nem tudott elég pénzt költeni megfelelő alkalmazások kialakítására. Ami az egyetemeket illeti, az ügyvezető szerint érthető, hogy nem költöttek erre. "Belátom, hogy ha választaniuk kell, hogy kiépítsék a rendszert, ahol használhatóak a chipek, vagy felújítsanak egy omladozó tantermet, az utóbbit választják" - fogalmazott. "Az is igaz, hogy sokszor egy-egy új rendszer, például egy kollégiumi beléptető kialakításánál, figyelmen kívül hagyták a diákigazolványban lévő chipet, és új kártyát adtak ki feleslegesen" - tette hozzá. Az ügyvezető szerint a kormányzat tanult az elmúlt hét évből, és a következő időszakban mindent megtesznek, hogy használhatóbbá tegyék a diákigazolványokat.

Készül a még modernebb diákigazolvány

Ugyanakkor új típusú chippel rendelkező kártyák kiadását is tervezik. Szőke Péter elmondta, hogy az új, korszerűbb chippel lehetőség lesz elektronikus aláírásra, és e-bérletként is funkcionálhat majd a tömegközlekedési eszközökön. Előreláthatólag 2006 elején kezdik kiadni ezeket a diákigazolványokat. Hogy jobban lehet-e használni őket a gyakorlatban, az a további fejlesztésektől függ. Az a félmillió diák, aki fejenként ezer, összesen mintegy félmilliárd forinttal többet fizetett a gyakorlatilag szinte használhatatlan chipes kártyájáért, ebben már nem érdekelt.

Matalin Dóra