A magyarok felét kínozzák a zajok

2005.04.20. 17:37

Elkészültek az első zajtérképek három fővárosi területről: Budapest belvárosáról, a Budaörsi útról és egy XI. kerületi fűtőmű környékéről. A zajtérképekből az derül ki, hogy a Kossuth Lajos úton, a Szent István körúton és a Bajcsy-Zsilinszky úton a legelviselhetetlenebb a zaj. A legcsendesebb pedig a Szabadság tér és a Bazilika környéke. Országos szinten becslések szerint a lakosság felét éri zavaró zaj.

Az ország első zajtérképeit mutatta be szerdai sajtótájékoztatóján a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. A lakosságot érő zajhatásokat tartalmazó térképet elsőként három fővárosi területre állítottak össze: Budapest belvárosára, a Budaörsi útra, valamint egy XI. kerületi fűtőmű környékére. A közel 200 ezer eurós uniós támogatásból elkészített zajtérképekből az derül ki, hogy az V. kerületben a Kossuth Lajos úton, a Szent István körúton és a Bajcsy-Zsilinszky úton a legelviselhetetlenebb a zaj. A legcsendesebb pedig a Szabadság tér és a Bazilika környéke. Nappal a belváros lakosságának 36 százalékát éri zavaró hatású, vagyis 65 decibelnél nagyobb zaj. Éjjel viszont a lakóknak 38 százalékát bántja a zaj. A nagyobb arány oka, hogy az éjszakai határérték alacsonyabb, mindössze 55 decibel.

Rakics Róbert, a zöldtárca helyettes államtitkára az [origo]-nak elmondta: a most elkészült három mintaprojekt alapján dolgozták ki azokat a módszereket, amelyek alapján összeállítható lesz Magyarország zajtérképe. Az Európai Unió 2002-es irányelve szerint ugyanis minden tagállamnak zajtérképet és a zajhatások csökkentésre vonatkozó intézkedési tervet kell készítenie a nagyvárosokra és nagy forgalmú utakra. Becslések szerint az országban a lakosság felét érhetik zavaró zajhatások.

Az uniós előírások szerint 2007-ig kell összeállítani a zajtérképet Budapest egészére, a Ferihegyi reptérre, valamint azokra az utakra, melyeken évente legalább 6 millió jármű halad át. Egy évvel később pedig be kell nyújtani az Uniónak azt az intézkedési tervet, amelyban hazánk a zajártalmak csökkentésére tesz javaslatot. A következő lépésben 2012-ig a 100 ezres városokra (Szeged, Pécs, Miskolc) és a 3 millió járműnél nagyobb forgalmat lebonyolító utakra kell összeállítani zajtérképet. Egy évre rá pedig az erre a területekre vonatkozó intézkedési tervet kell benyújtani Brüsszelnek.

Rakics elmondta: az uniós jogszabály csak azt írja elő, hogy intézkedési tervek révén kezelni kell a zajproblémát, azt viszont nem, hogy azt meg is kellene szüntetni. Ennek ellenére előrelépést jelent a direktíva, mivel az Unió ezzel elismeri, hogy a lakosságot zavaró zaj nem csupán helyi probléma. Intézkedési terv eddig csak néhány uniós városban készült el, Linzben például a becsülések szerint a zajártalmak csökkentésének költsége lakosonként eléri az 1-3 eurót.

Parászka Viola, a környezetvédelmi minisztérium tanácsosa szerint a zajártalmakat a városokban többféle módon is lehet mérsékelni: forgalomkorlátozással, egyenletes forgalom biztosításával, az útburkolat javításával, lakásokban pedig a nyílászárók cseréjével. Az utak mentén viszont a zajvédő falak építése a leghatékonyabb módszer.

Steiner Pál, az V. kerület polgármestere szerint a belvárosban a forgalom korlátozására egyelőre nincs esély, az ugyanis fővárosi hatáskör, a korlátozó intézkedéseket pedig a fővárosi közgyűlés nem támogatja.

KAPCSOLÓDÓ CIKK