Hozzáférhetőbbek lettek a közérdekű adatok

2005.04.25. 15:01

Az Országgyűlés hétfőn megszavazta a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénymódosító javaslatot, így a jövőben nem lehet pusztán azzal az indokkal elutasítani egy adatra vonatkozó kérést, hogy az döntés-előkészítő vagy belső használatú adat.

Az Országgyűlés hétfőn 317 igen és öt ellenszavazat mellett elfogadta az igazságügyi miniszter által beterjesztett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénymódosító javaslatot. Az elfogadott tervezet definiálja a közérdekű és a közérdekből nyilvános adat fogalmát. E szerint közérdekű a közfeladatot ellátó szerv vagy személy tevékenységére vonatkozó bármely olyan adat, amely nem esik a személyes adat fogalma alá. Közérdekből nyilvános minden olyan adat, amely nem tartozik bele a közérdekű adat fogalmába, de nyilvánosságra hozását jogszabály elrendeli, vagyis ez formailag lehet személyes adat is. Az adatok nyilvánossága független attól, milyen adathordozón tárolják.

 

A törvénymódosítás szerint a döntés-előkészítő iratok - elemzések, véleménynek, javaslatok - tíz évig nem nyilvánosak. Ezek megismerését ez időn belül is engedélyezheti ugyanakkor az adatot kezelő szerv vezetője. Az ilyen iratok megismerésére vonatkozó kérést akkor lehet elutasítani, ha kiadása veszélyeztetné a szerv működését, például tartanak a külső befolyásolástól a döntéshozás során.

 

A közérdekű adatok megismerését bárki kezdeményezheti, akár szóban, írásban vagy elektronikus úton, bármilyen nyelven. A kérésre 15 napon belül köteles az illetékes szerv kiadni a kért adatot. Ha a dokumentumban olyan adat is van, ami nem ismerhető meg, azt a részt felismerhetetlenné kell tenni, de emiatt nem lehet megtagadni az irat kiadását. Amennyiben a szerv megtagadja az adat kiadását, akkor arról 8 napon belül, indoklással együtt kell értesíteni a kérelmezőt. Az elutasított igényekről és az indokokról évente értesíteni kell az adatvédelmi biztost. Az ombudsman állásfoglalást hozhat az ügyben, és a nyilvánosságot is tájékoztatja a kezdeményezett intézkedésekről. Az ombudsman a vizsgálatokhoz bármilyen adatot, így személyes adatot is kikérhet. Az általa kiadott ajánlásra 30 napon belül kell válaszolni - áll a tervezetben.

 

Tavaly az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg amiatt, hogy nincs törvényben szabályozva, mi minősül pontosan közérdekű és mi személyes adatnak. Emiatt több esetben a minisztériumok és önkormányzatok megtagadták bizonyos adatok kiadását. Például csak hosszas huzavona és az ombudsman állásfoglalása után hozták nyilvánosságra a kormány tanácsadóinak nevét. Korábban a Belügyminisztériumot is kritika érte amiatt, hogy a civil szervezetek nem mondhattak véleményt törvényjavaslatokról, mert a tárca azzal tagadta meg a tervezetek kiadását, hogy azok belső előkészítő anyagok. A Magyar Narancs pedig azért perelte be a kultusztárcát, mert az nem adta ki a Műveszetek Palotája és az épület szomszédságába tervezett Kongresszusi Központ építéséről szóló szerződéseket. A két épület állami pénzből épül, így a lap szerint a szerződések közérdekű adatnak minősülnek, amit ki kell adni. A tárca azonban ezt arra hivatkozva megtagadta, hogy nem egyértelmű a törvényi szabályozás.

KAPCSOLÓDÓ CIKK