Gyurcsány Ferenc százlépéses programját éppen fél évvel az után mondta el, hogy átvette a kormányzást. Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke 1999. év eleji országértékelő beszédét hasonló idejű kormányzás után mondta. Mindketten arról beszéltek, hogy a munka becsületét a segélyek csökkentésével lehet visszaadni. Mondataiakat máskor is nagyon hasonló szavakkal fogalmazták meg. A két miniszterelnök kulcsszavai a gazdaság- és a társadalompolitikát érintő kérdésekben annyira hasonlóak, hogy sokszor nehéz eldönteni, hogy éppen melyiküktől van egy-egy idézet.

Gyurcsány Ferenc kormányfő többször is elmondta az utóbbi hónapokban, hogy 2001-től a kormányok felelőtlenül költötték a pénzt. A miniszterelnök szerint ez az Orbán-kormány választások előtti költekezésével kezdődött, majd a Medgyessy-kormány választások utáni fizetésemeléseivel folytatódott. A miniszterelnök most meghirdetett száz lépés programjával sok tekintetben ahhoz a gazdaságpolitikához kíván visszatérni, amely az Orbán-kormány első két évére volt jellemző. Orbán Viktor öt-hat évvel ezelőtti és Gyurcsány Ferenc mostani szavai ezért rendkívül hasonlóak. Orbán 1999 és 2000 elején elmondott országértékelő beszédének felépítése is hasonlít Gyurcsány hétfői parlamenti beszédéhez, amelyben a száz lépés programját hirdette meg. Az alábbiakban e párhuzamosságokat emeljük ki.

1999-ben és 2000-ben is úgy kezdte Orbán országértékelőjét, hogy nagy változások mentek végbe az országban, Magyarország nemzetközi megítélése is kiváló, de az emberek nem érzik a hétköznapjaikban, hogy javult volna a helyzet. Gyurcsány 2005. május 2-án hasonló felütéssel hirdette meg a száz lépés programját.

"Ami egy ország számára fontos és ami egy országról messziről látható, az sokat változott. (...) Akár elégedettek is lehetnénk. De van valami, ami nem változott, vagy nem eleget (...) Nem változott eleget az emberek hétköznapja. (...) A rendszerváltás a hétköznapok tekintetében nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Gyurcsány Ferenc 2005. május

"Az elmúlt időszakban sokfelé megfordultam a világban, s örömmel hallottam, szinte mindenfelé, hogy Magyarország messziről nézve nagyon szép. (...) Miközben a gazdaság sikeresen átalakult, létrejött egy olyan Magyarország, amelyet a tudósok úgy írnak le, hogy egyharmad-kétharmad Magyarország. Ez azt jelenti, hogy az ország egyharmadát kitevő családoknak, embereknek, akiknek a történelem viharai ellenére is sikerült sikeresnek maradni, illetve a mögöttünk hagyott tíz év lehetőségeit személyes felemelkedésük javára tudták fordítani, nekik nem kell félniük a lecsúszástól, hiszen ők azért dolgoznak, hogy egyre jobban éljenek, egyre gyorsabban gyarapodjanak. Az ország egyharmadáról van szó, és ez igen kevés."
Orbán Viktor 2000. február

"A kétmilliós sikeres ország helyett a tíz- és tizenöt millió sikeres magyar ember országát kell megteremteni, amelyben a munka teremti meg mindnyájunk számára az élet lehetőségét (...)."
Gyurcsány Ferenc 2005. május

Az utóbbi három bekezdésben szereplő mondatok akár ugyanabban a beszédben is elhangozhattak volna, de az egyiket öt évvel ezelőtt egy jobboldali, a másikat pedig most egy baloldali kormányfő mondta el. Mindkettő a messziről szép, közelről bajos képpel kezdte az ország jellemzését, és míg az egyik egyharmad-kétharmados felosztással, addig a másik kétmillió-tízmillió felosztással folytatta.

Mindkét kormányfő az ország állapotáról szívesen tájékozódik személyesen, úgy, hogy hallanak ezt-azt jártukban-keltükben.

"Azt hallottam, hogy Magyarországon sokan azt mondják, hogy nem elégedettek azzal, ahogyan mennek a dolgok."
Gyurcsány Ferenc 2005. május

"Ahogy az országot jártam, nemegyszer hallottam, hogy sokan úgy látják, mintha talán az ország vezetői nem mindig tudnák pontosan, hogy hol is vannak."
Orbán Viktor 2005. rádióinterjú

Mindkét idézet idei. Akkor már csak az a kérdés, hogy ezt melyikük és mikor mondta:

"Az országot járva arról is sokat hallottam, sokat beszélgettem emberekkel arról, úgy látom, egyetértés is van ez ügyben, hogy az új rendszer, az új világ legerősebb pillére a munka lehet." *

(A megoldást a cikk végén találja meg.)

Amikor a messziről szép, közelről ronda országképet lefestették, és közölték, hogy meghallgatták az emberek panaszait, akkor mindkét miniszterelnök szívesen példálózik a vásárlóerő növekedésével és az ennek ellenére elégedetlen családokkal.

"1999-ben a keresetek vásárlóértéke 3,6 százalékkal, a nyugdíjaké több mint négy százalékkal emelkedik. (...) Van tehát okunk az örömre. (...) Hiába emelkedik a család jövedelme, hiába dolgozunk és keresünk egyre többet, hogyha minden év elején megjelenik egy hitelező és magával viszi a család költségvetési forintjainak tekintélyes részét."
Orbán Viktor 1999. február

"(...) az elmúlt kettő évben az, amennyit átlagosan meg tudtunk vásárolni jövedelmeinkből, nyugdíjainkból, az 20 százalékkal több, mint három évvel ezelőtt. (...) Azt mondják, hogy nem nőtt a hétköznapok magasztossága, nem nőtt a hétköznapok nyugalma és biztonsága, hogy nem lehet könnyű szívvel gondolni a holnapra és holnaputánra."
Gyurcsány Ferenc 2005. május

Miután a "jobb lett a kereset, de elégedetlenek a kisemberek" problémát körbejárták, mindketten megoldást javasoltak. A munka becsületének visszaállítását.

"(...) nagyon sok olyan ember vesz fel munkanélküli-segélyt, akiről tudják mind a faluban, mind a városban, hogy a valóságban nemcsak hogy szükséget nem szenved, hanem még amellett egyébként jól fizető állása is van, leginkább fekete. Ebben az esztendőben ezért egy új munkanélküliellátó-rendszert vezetünk be."
Orbán Viktor 2000. február

"Intézkedések sokaságát kell meghozni a következő időszakban, hogy megérje és lehessen dolgozni. (...) Teremtsünk egy olyan világot, ahol lehet és megéri dolgozni, sőt, lehet és megéri fehéren, mindenkinek elmondva és nem rejtőzködően dolgozni, amelyben megéri befizetni a munkához társuló közterheket."
Gyurcsány Ferenc 2005. május

"A segély értéke fölé kell emelnünk a munka értékét."
Orbán Viktor 2000. február

"Aztán úgy alakítjuk át a segélyezés rendszerét, hogy az ösztönözzön a munkavállalásra, a munkahely megkeresésére."
Gyurcsány Ferenc 2005. lapinterjú

"(...) hogy olyan helyzetet idézzünk elő, hogy egészséges és munkaképes emberek munka nélkül, állami segélyből ne tudjanak úgy megélni, mint ahogy mások tisztességes munkából teszik."
Orbán Viktor 1999. rádióinterjú

A mutyizásokat hasonlóképpen utálja a két miniszterelnök a munka világában:

"Nyilvánvalóan azokról van szó, akik feketén valahol dolgoznak, de még egyébként felvették a segélyt is. Erről mindenki tudna mesélni, minden vállalkozó ismeri azt a történetet, amikor úgy keresi meg valaki a vállalkozót, hogy valójában nem munkát akar, csak a pecsétet kéri, és az igazolást arról, hogy megpróbált nála munkát találni, de fájdalom, nem kapott."
Orbán Viktor 1999. rádiónterjú

Mi a filozófiája?
"Hogy lehessen és megérje dolgozni. Hogy a trükkös Magyarországból, amely ilyen-olyan módon az életünkké vált, egy igazságos Magyarországot hozzunk létre.  (...) Az a kérdés, hogy mit gondolunk magunkról. "Mutyisták" vagyunk a lelkünk legmélyén, vagy utáljuk a kiszolgáltatottságot, ami azzal jár, hogy vagy kényszerből, vagy előnyökért a simli az úr. Én azt gondolom, hogy a többség, ha tehetné, nem kerülné meg a szabályokat, mert szeretne nyugodtan aludni. Kötne egy új szerződést az állammal."
Gyurcsány Ferenc 2005-ös lapinterjú

A két kormányfő abban is egyetért, hogy az adókat csökkenteni kell. Ennek természetszerűleg az állam hatáskörének leépítésével kell együtt járnia. Ugyanakkor a legrosszabb helyzetben lévők támogatásáról is hasonló gondolatokat fogalmaztak meg.

"A polgári koalíció kormányának az a meggyőződése, hogy a legszegényebbek helyzetének tartós javulását csak akkor érhetjük el, ha azokat a családokat is megerősítjük, akiknek tagjai dolgoznak, akik a vállukon viszik az ország gondját, s akik magukra vállalják a gyereknevelés örömteli terheit is. Az az ország tudja meggyőződésünk szerint a saját nehezebb sorsú polgárait segíteni, ahol az ott élők túlnyomó többsége tisztes megélhetési lehetőséggel bír."
Orbán Viktor 1999. február

"(...) olyan országot (kell megteremteni), amelyben a munka teremti meg mindnyájunk számára az élet lehetőségét, és a munkából fizetett adók és járulékok, a vállalkozások által megtermelt többletjövedelemhez tartozó közterhek befizetéséből vagyunk képesek finanszírozni és segíteni azokat, akik már nem képesek dolgozni, vagy lemaradnak ebben a világban."
Gyurcsány Ferenc 2005. május

Ehhez tisztességes bér kell a tisztességes munkárt, gondolják az egymással hadakozó politikusok.

"Mert egyetértünk abban, hogy egy országban az emelkedést, a hétköznapi élet nyugalmát, büszkeségét, méltóságát nem tudja más megteremteni, mint a tisztességgel végzett és tisztességgel megfizetett munka."
Gyurcsány Ferenc 2005. május

"A kormány megpróbál a tisztességes munkáért tisztességes bért fizetni, illetve olyan gazdaságpolitikát folytatni, hogy a magángazdaságban is egyre tisztességesebb bérekhez juthassanak a munkavállalók."
Orbán Viktor 2001. február

A méltányosság, a tisztesség és a munka három olyan kulcsszó, ami kedvence mindkét miniszterelnöknek.

Magyari Péter

* A kérdéses idézet Orbán Viktor 2000-es országértékelő beszédéből származik.