A hazai nemzeti parkokban annak ellenére pusztulnak túzokok, hogy a parkok tavaly félmilliárd forintot nyertek az Uniótól a fokozottan védett madár megóvására. A madárpusztulások oka, hogy a villanyvezetékek számos esetben a túzokok kedvenc repülési útvonalát keresztezik, a gyengénlátó madár pedig nekirepül a vezetékeknek.

Az elmúlt években több túzok pusztult el nemzeti parkokban úgy, hogy középfeszültségű villanyvezetéknek repült. A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó Bihari sík két kilométeres vezetékszakaszán pusztult el április 27-én egy túzok kakas, 2003 tavaszán pedig ugyancsak ezen a szakaszon zúzta halálra magát az ország utolsó albínó túzok kakasa. A nemzeti parkokban annak ellenére pusztul a fokozottan védett madár, hogy tavaly ősszel a LIFE Nature program keretében a Kiskunsági Nemzeti Park koordinálásával a hazai nemzeti parkok félmilliárd forintot nyertek az Uniótól a túzok megóvása érdekében. A 1300 egyedből álló hazai populációt ugyanis a kihalás fenyegeti, egy madár eszmei értéke egymillió forint.

A természetvédők szerint a túzokpusztulásért az áramszolgáltatók a felelősek, a nemzeti parkok területén ugyanis több középfeszültségű vezeték pont a madarak vonulási útvonalát keresztezi. A közel 20 kilós madarat nem az áram üti agyon, hanem mivel a túzok nem lát jól, nekiütközik a vezetéknek, és halálra zúzza magát. Különösen a nászidőszakban nagy a halálozási arány, ekkor ugyanis az egyébként alacsonyan repülő madár a tájékozódás miatt magasabbra repül. A halálozásoknak közel a negyedéért felelősek a villanyvezetékek.

Motkó Béla, a Magyar Madártani és Természetvédő Egyesület (MME) munkatársa az [origo]-nak elmondta: a kritikus szakaszokon az áramszolgáltatoknak a légi kábeleket földkábelekre kéne cserélniük. Ennek költsége azonban kilométerenként eléri a 10 millió forintot, így a természetvédők szerint jó megoldás lenne az is, ha vezetékszakaszokat bójákkal jelölnék meg, vagy pedig fákat ültetnének a közelbe, hogy magasabbra kényszerítsék a gyengén látó madarat.

A hazai LIFE-programot vezető Bankovics András az [origo]-nak elmondta: Magyarország a LIFE-program keretében 30 kilométer hosszú légvezeték cseréjére pályázott, az Unió azonban csak 11 kilométer lecserélésére elegendő, 110 millió forintos támogatást ítélt meg hazánknak. Ezt a Bükki Nemzeti Park használhatja fel a Borsodi Mezőség területén. A Hortobágyi Nemzeti Park és a Körös-Maros Nemzeti Park pedig az Unió Strukturális Alapjaiból (KIOP) pályázna vezetékcserére. Bankovics szerint addig is a sorozatos túzokhalálok miatt meghiúsulhat az a LIFE-pályázat keretében megfogalmazott célkitűzés, amelyben Magyarország vállalta, hogy négy év alatt 10 százalékkal növeli a hazai túzokpopuláció számát.

Boros Norbert, az Elektromos Művek és az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató szóvivője szerint hiába jelent biztonságot a madarak számára a légi vezetékek földkábelre cserélése, mert ez nem minden esetben valósítható meg. Mezőgazdasági művelés alatt álló területen például nem oldható meg, mivel a munkagépek kiszántanák a kábelt. Máshol viszont a háztartásokra háríthat plusz költséget, ha más módszerrel vezetik be a lakásokba az áramot.