EU-s szabály miatt küldenék börtönbe a gyűlölködőket

A kormány egy, még el sem fogadott EU-s határozatra hivatkozva módosítaná az alkotmányt, és ismét elővenné a véleményszabadságot a korábbiaknál erőteljesebben korlátozó gyűlöletbeszéd-törvényt. Az EU-s határozat nem kötelező, ráadásul több tagállam éppen azért tiltakozik ellene, mert túl szigorú. A Fidesz és az SZDSZ nem érti, hogy miért lenne szükség egy nem kötelező szabály miatt új törvényre.

Az alkotmány módosítását tervezi az igazságügyi tárca annak érdekében, hogy el tudják fogadtatni a gyűlöletbeszéd-törvényt, amelyet tavaly alkotmányellenessége miatt megsemmisítettek. A törvény szükségességét azzal indokolják, hogy egy EU-s kerethatározat miatt Magyarországnak szigorúbban kell büntetnie a rasszista megnyilvánulásokat. A kerethatározat azonban két éve hever az EU asztalán anélkül, hogy elfogadták volna, ráadásul nem kötelező érvényű. A gyűlöletbeszéd körüli korábbi éles viták alapján kormánypárti és ellenzéki politikusok és az Igazságügyminisztérium (IM) sem lát sok esélyt az alkotmánymódosításra.

Az EU-ban a kerethatározat olyan jogi eszköz, mely "irányelv hatású, de nincs olyan mértékű kikényszeríthetősége, mint az irányelvnek" - mondta Fazekas Judit, az IM helyettes államtitkára az [origo]-nak. Vagyis nem kötelező teljesíteni, és az Európai Bírósághoz sem lehet fordulni emiatt. A kerethatározat terve nagy vitákat vált ki a tagállamok között. Vannak olyan országok, amelyek ellenzik, mert a véleményszabadság szigorúbb korlátozása ellenkezik az alaptörvényeikkel. Ezek közé tartozik többek között Olaszország, Írország, a balti államok - mondta Fazekas.

A helyettes államtitkár szerint nem biztos, hogy az EU rábólint a kerethatározatra. Ha mégis, nem tartja valószínűnek, hogy ezután sikerülne keresztülvinni az alkotmánymódosítást Magyarországon, amihez a képviselők kétharmadának egyetértése szükséges. A magyar alkotmány jelenleg csak nagyon szűk körben ad lehetőséget a szólásszabadság korlátozására - magyarázta.

A kérdésre, hogy az esetleges alkotmánymódosítás után újra ugyanazt a gyűlöletbeszéd-törvényt terjesztené-e be a kormány, ami korábban már elbukott az alkotmánybírák előtt, Fazekas azt válaszolta: lehet, hogy nem teljesen ugyanarról a törvényszövegről, de tartalmában hasonlóról lenne szó. Ez azonban szerinte mostanában nem valósul meg, az EU-s kerethatározat teljesítése sem sürgős.

Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője a gyűlöletbeszéd-törvény újbóli előszedéséről úgy vélekedett: "nem csak fölösleges, hanem káros is a szólásszabadság és a véleményszabadság megnyirbálása. Nincs olyan EU-s határozat, ami erre kötelezné Magyarországot." A politikus hozzátette: az EU-s javaslatok, irányelvek szövegében szerepelni szokott az is, hogy a tagállam alkotmányos rendjével összhangban kell őket teljesíteni. "Ez pedig nincs összhangban a magyar alkotmánnyal" - mondta. Fodor nem hiszi, hogy a Fidesz támogatna alkotmánymódosítást, ahogy az SZDSZ egy része sem.

"Kötve hiszem, hogy lenne olyan irányelv vagy határozat, ami kötelező lenne Magyarországra. Ez megint egy hivatkozási alap, hogy a kormány újrakezdhesse ezt az egészet" - mondta az [origo]-nak Répássy Róbert fideszes képviselő arra utalva, hogy korábban a kormány javasolta, büntessék szigorúbban a gyűlöletbeszédet.

Az Országgyűlés 2003 decemberében minimális többséggel fogadta el a büntető törvénykönyv közösség elleni izgatásra vonatkozó passzusainak módosítását, közismert nevén a gyűlöletbeszéd-törvényt. A módosítás szerint a korábbiakkal ellentétben két év szabadságvesztéssel büntethetővé vált az is, aki "mást vagy másokat a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozása miatt becsmérel vagy megaláz". A közösség elleni izgatásért három év börtön is járhatott volna.

A módosítás nagy vitát váltott ki. Az ellenzéki pártok a kezdetek óta hangoztatták, hogy nem szavazzák meg a tervezetet. Az SZDSZ szintén ellenvetéseinek adott hangot. A szabad demokratáknak egyrészt alkotmányossági aggályuk volt a javaslattal kapcsolatban, másrészt kezdeményezésükre kivették a felsőbbrendűség hirdetésének tiltásáról szóló részt.

A módosítás elfogadása után Mádl Ferenc államfő az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, hogy a testület vizsgálja ki, a gyűlöletbeszéd-törvény megfelel-e a magyar alaptörvénynek. Tavaly májusban az Ab részben alkotmányellenesnek nyilvánította a módosítást, és megsemmisítette.

A büntető törvénykönyv így továbbra is csak a közösség elleni izgatást szankcionálja: "aki nagy nyilvánosság előtt, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három év szabadságvesztésre büntetendő". Így csak akkor valósul meg a bűntett, ha valaki tevőlegesen szólítja fel a hallgatóságot valamely kisebbség ellen, de ha csak gyűlölködik közönség előtt, akkor nem követ el törvénybe ütközőt.