Börtön fenyegeti az összejátszó cégvezetőket

A kartellezésben bűnösnek talált cégvezetőket akár börtönbüntetés is fenyegetheti a kormány javaslata szerint. Az [origo] által megkérdezett, versenyjoggal foglalkozó jogászok állítják, ez az intézkedés elsősorban a közvéleménynek szól, mivel a meglevő lehetőségeket sem használják ki a hatóságok: a versenyhivatal egyetlen olyan kártérítési perről sem tud, amelyet a károsult szerv indított volna az őt kijátszó cégek ellen, valamint - bár lehetőség lenne rá - egyszer sem indult csalás miatt büntetőeljárás a kartellezők ellen.

A kormány parlament elé terjesztett javaslata szerint a kartellezés most már büntetőjogi következményekkel is járhat: akár öt év szabadságvesztésre ítélhetik azokat a cégvezetőket, akik a közbeszerzési vagy koncessziós eljárás során olyan megállapodást kötnek egymással, vagy olyan összehangolt tevékenységet folytatnak a pályázatuk sikeressége érdekében, hogy az korlátozza a verseny szabadságát, és ezzel súlyos károkat okoznak a költségvetésnek és más állami szerveknek. A szabad verseny hiánya mindenképpen hátrányt okoz a koncessziós, illetve közbeszerzési eljárást lefolytató költségvetési szervnek vagy gazdálkodó szervezetnek, mivel így elveszik a lehetőség a tényleges piaci viszonyok szerinti megállapodás elől - indokolta javaslatát a kormány. Így csak a kartellező cégek járhatnak jól, többnyire az állam vagy az önkormányzat rovására.

A kartellezés, vagyis a versenykorlátozó megállapodások tilalmát jelenleg a versenytörvény mondja csak ki, és az ezt megszegők ellen a Gazdasági Versenyhivatal léphet fel, amely pénzbírsággal sújthatja a szabálytalankodókat. A javaslat indoklása szerint a bűncselekményt a cég ügyvezetésre, képviseletére feljogosított tagja, tisztségviselője követheti el.

Versenyjoggal foglalkozó jogászok leginkább marketinglépésnek tartják a javaslatot, amely az autópályaépítő cégek nagy figyelmet kiváltó sokmilliárdos kartelljére adott válaszként is felfogható. Ez az eset hívta fel a közvélemény figyelmét a közbeszerzések kijátszására, ami után összesen 7 milliárdos bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal.

Abban mindenki egyetért, hogy a büntetőjogi fenyegetettség nagyobb visszatartó erőt jelentene a vállalatvezetők számára, mint a cégük megbírságolása. Azonban igazán visszarettentő hatása egy letöltendő szabadságvesztéses ítéletnek lenne, ennek pedig, lévén hogy a javaslat nem szab meg alsó határt, igen csekély a valószínűsége. Mindezt az európai példák is alátámasztják, mivel bár számos országban lehetőség van börtönbüntetés kiszabására, csak elvétve élnek ezzel a lehetőséggel.

Nem indult még kártérítési per kartellezők ellen

A jelenlegi versenyjogi szabályozás is elég fenyegetettséget jelent a szakjogászok szerint, hiszen tetemes pénzbírságot szabhat ki a versenyhivatal, vagy akár a további közbeszerzési eljárásokból is eltiltható az a cég, amelynek vezetői vétettek a szabályok ellen. Azonban a mostani rendelkezésre álló kereteket nem használják ki eléggé, hiszen ha a versenyhivatal megállapítja a tiltott kartellezést és megbünteti a vétkes cégeket, akkor a közbeszerzés vagy a koncessziós eljárás kiírója (leginkább az állam vagy önkormányzat) kártérítési pert indíthat az okozott kár miatt. Ennek ellenére a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) nincs tudomása arról, hogy akár egyetlen pert is indítottak volna, noha sok esetben milliárdos károkról van szó. Ráadásul egyszerű perekről van szó, mivel a jogsértés tényét a GVH már megállapította, így a bíróságnak csak a kártérítés összegét kell megállapítania.

A gazdasági versenyt korlátozó megállapodásoknak sok esetben lehetnek jelenleg is büntetőjogi vonatkozásai. Így például a versenyhivatali eljárás során többször is előfordult: gyanítani lehetett, hogy vesztegetés történt (vagyis a pályázatkiíró személyt megkenhették), bizonyítani azonban nem.

Sokkal egyszerűbb lenne csalás címen büntetőeljárást indítani a kartellezés miatt elmarasztalt cégek felelősei ellen. A csalás fogalmát (jogtalan haszonszerzés, más tévedésbe ejtése, károkozás) kimerítik a jogellenes kartellezők (megtévesztik a közbeszerzés kiíróját, hogy jogtalan profitra tegyenek szert, és ezzel kárt okoznak a kiírónak, vagyis az államnak, önkormányzatnak). Ennek ellenére egyetlen ilyen címen induló büntetőeljárásról sem tud a Gazdasági Versenyhivatal.

Az [origo] által megkérdezett versenyjogi szakértők kételkednek abban is, hogy a rendőrség, az ügyészség és a bíróság mennyire lesz képes a versenyjogi ügyekben eljárni. Ez ugyanis számukra egy teljesen új terület lesz, mivel eddig ilyen ügyekkel nem kellett foglalkozniuk.

Az USA-ban a legkeményebbek a szabályok

Számos külföldi országban viszont már nagy gyakorlatra tehettek szert a bíróságok. A legnagyobb hagyománya az USA-ban van az antitröszt-eljárásoknak, ahol nem ritkák a börtönbüntetéssel és milliárdos bírságokkal végződő ügyek. Ott nemrég emelték fel a büntetési tételeket is, így akár tíz év szabadságvesztéssel is büntethetik a felelős cégvezetőket. Így Amerikában messze a legszigorúbbak a kartellellenes szabályok.

Kozák Dániel