Csak látszólag jogszerű a kecskeméti Malom Center beruházása, illetve az azzal kapcsolatos számos korábbi államigazgatási eljárás - mondta az ügyet vizsgáló ombudsman. Jelentésében az országgyűlési biztos teljes körű ügyészségi vizsgálatot, jogszabálymódosítást és egy tárcaközi bizottság felállítását kérte az eset kapcsán.

A szerkezetkész állapotban, az alföldi megyeszékhely történelmi belvárosában tornyosuló, több tízezer négyzetméter alapterületű, több emelet magas pláza várhatóan augusztus végére készül el. A beruházás kapcsán indult tucatnyi bírósági, ügyészségi, közigazgatási hivatali eljárás még folyamatban van. Lenkovics Barnabás jelentése szerint az ügyben korábban "eljárt hatóságok többsége a jogszerűség látszatát keltve, kötelezettsége formális teljesítésével 'asszisztált' a történtekhez. A kecskeméti jegyző (...) még a törvényesség látszatát sem mindig betartva folytatta az eljárást." Az ombudsman kezdeményezte, hogy a jegyzőt zárják ki az ügyből, illetve indítsanak ellene fegyelmi eljárást.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa elmondta: a bevásárlóközpont elvi építési engedélyének kiadása, a telekalakítás csak látszólag volt jogszerű. A beruházást ellenző civil szervezeteket pedig az államigazgatási hatóságok rendre elhárították, fellebbezéseiket érdemi vizsgálat nélkül elutasították azzal, hogy ebben az ügyben nincsenek ügyféli jogaik.

A Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal egy éve törvényességi észrevételt tett a beruházás engedélyezése miatt, mire elfogultsági kifogással a kizárását kérte az építtető a Belügyminisztérium Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalától (OLÉH). Az országos hatóság egyetlen nap alatt kijelölte a Pest Megyei Közigazgatási Hivatalt, amely már minden elé kerülő fellebbezést azzal utasított el az ombudsman megfogalmazása szerint, hogy "az építtetőkön kívül senki nem ügyfél az 50 ezer négyzetméteren elterülő - számtalan nagy közönségforgalmat vonzó - létesítmény elhelyezésében, a város látványát felépítése esetén visszafordíthatatlanul befolyásoló építmény megvalósíthatóságában".

Az ombudsman tájékoztatása szerint egy, a szövevényes ügyhöz kapcsolódó másik eljárásban a helyi rendes bíróság első fokon megsemmisítette a városi képviselő-testület egyik beruházással kapcsolatos határozatát, ami a beruházás alapjául szolgáló szerződés semmisségéhez vezethet, ám a beruházó a Bács-Kiskun megyei bíróságok ellen is elfogultságot jelentett be. Lenkovics Barnabás elmondta: az eset kapcsán azzal fenyegették, hogy a strasbourgi bírósághoz és az európai ombudsmanhoz fordulnak.

Az ombudsman csak pénzbírságra számít

Arra a kérdésre, mi lehet a sorsa a rövidesen elkészülő épületnek, az ombudsmani hivatal munkatársai úgy vélekedtek: elvileg a visszabontás sem kizárt, de a legvalószínűbb a fennmaradási engedély és némi bírság. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az építkezés formálisan jogszerű, kiadott építési engedélyek birtokában zajlik, tehát visszabontás esetén akár 10 milliárdos nagyságrendű kártérítési per is indulhat az állam ellen.

Az ügyészség részben törvényességi óvással élt a beruházás miatt, részben pedig bírósághoz fordult a telek földhivatali eljárása ügyében. Lenkovics Barnabás elmondta, hogy teljes körű vizsgálat lefolytatására kérte a legfőbb ügyészt a beruházás miatt. Ezen túlmenően az ombudsman a kormánynál jogszabály-módosítást kezdeményezett, a miniszterelnököt pedig tárcaközi bizottság felállítására kérte.