"A végtelenségig nem lehet foltozgatni a paneleket, a legtöbbet egyszerűen le kéne rombolni és valami jobb minőséget felhúzni a helyükre" - summázta a panelekről alkotott véleményét az XI. kerületi Etele úti lakótelepen élő 30 év körüli férfi. Az [origo] riporterét hajcsavarókkal és pongyolában fogadó idős hölgy szerint a panellakások szigetelésével van a legnagyobb probléma. "Hiába fűtenek éjjel-nappal, a meleg nem marad a szobában, hanem megy ki a nagyvilágba." Az [origo] által megkérdezett paneltulajdonosok szerint a 20-30 éves épületek leggyakoribb hátulütői: a rosszul szigetelő ablakok, az állandóan lerobbanó liftek és a folyamatos csőrepedések. Az esetek többségében a hibák kijavítását a társasházak nem képesek finanszírozni, ráadásul az itt lakóknak arra sincs pénzük, hogy új lakásba költözzenek.
Leitner József, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elnök-helyettese szerint a jelenlegi helyzeten várhatóan javítani fog a kormány frissen kidolgozott panelfelújítási programja, amelynek részleteit jövő héten ismerteti Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Ennek értelmében idén 1,9, jövőre pedig 6 milliárd forintot fordít a kormány a lakások felújítására.
Az ígéret érdekessége, hogy az összeg közel 2 milliárddal több, mint amennyit a rendszerváltás óta panelfelújításra költöttek. A Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó OLÉH becslése szerint két év alatt így 25-35 ezer panellakást lehetne felújítani. A kormány azonban továbbra sem fedezi önállóan a panelek rekonstrukcióját, ahhoz továbbra is szükség lesz önrészre: az összeg harmadát a társasháznak, másik harmadát pedig az önkormányzatnak kell állni, csak a maradék részre lehet pályázni a nyolcmilliárd forintos keretből.
A Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége (MTOSZSZ) szerint hiába szerepelt minden kormány programjában a panelfelújítás, látványos eredményeket nem sikerült elérni, mivel tényleges kifizetések nem történtek. A Medgyessy-kormány például 2002-ben azt ígérte, hogy 15 év alatt a mintegy 2000 milliárd forintba kerülő panelfelújítások költségeinek egyharmadát fizetik a költségvetésből. 2006-tól pedig évente 120 milliárd forintból közel 60 ezer lakást újítanak fel. Ennek ellenére 2004-ben 1,5 milliárdot különített el a kormány felújításokra, amely összeg időközben a felére csökkent. A megmaradt 800 millió forint pedig arra ment el, hogy a 2003-as pályázatok győzteseinek kifizették a már megnyert összegeket.
Barkóczi Marietta, az MTOSZSZ alelnöke szerint további probléma, hogy az önkormányzatok nem tudták fedezni a felújításhoz szükséges költségek harmadát, így a társasházak arra kényszerültek, hogy ők állják a felújítás összegének kétharmadát, ezt azonban a legtöbb ház nem engedheti meg magának. Barkóczi szerint pozitív fejlemény lenne az is, ha megindulnának a kifizetések. Az önrész előteremtésén pedig úgy lehetne segíteni, ha a kormány kedvezményes hitelkonstrukciót dolgozna ki az önkormányzatok számára - véli a szakmai szövetség alelnöke.
Magyarországon 785 ezer panellakás található, amelyekben kétmillió ember él, vagyis a lakosság ötöde. Ezek közül főként a '80-as évek előtt felhúzott épületek szorulnak felújításra, ami a paneleknek körülbelül a felét teszi ki. Az épületek statikailag jó állapotban vannak, ez viszont nem mondható el a hőszigetelésről és az olyan gépészeti berendezésekről, mint például a liftek. Átlagban egy lakás felújítási költsége az MTOSZSZ szerint 1-1,5 millió forint.