Elfogadták az ügynöktörvény módosítását

2005.05.30. 18:43

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az  úgynevezett ügynöktörvény módosítását előírányzó törvényjavaslatot, melynek szocialista készítői előzőleg arra kérték a köztársasági elnököt, hogy jogkörénél fogva kérjen alkotmányossági normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.

Hétfő este az Országgyűlés 194 igen, 6 nem és 129 tartózkodással elfogadta az MSZP által benyújtott ügynöktörvény-javaslatot. A törvény életbe lépésével az ügynökök adatai a jelenleginél sokkal egyszerűbb módon és szélesebb körben válnak hozzáférhetővé. A jogszabály életbe lépésében azonban még maguk az előterjesztők sem teljesen biztosak: aggódnak ugyanis amiatt, hogy nem felel meg teljesen az alkotmányos előírásoknak, mivel az ennek érdekében indított alkotmánymódosítási kísérlet kudarcba fulladt. Ezért Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz fordultak, hogy a törvény kihirdetése helyett kérjen az Alkotmánybíróságtól alkotmányossági normakontrollt a szövegre vonatkozóan. Az államfő persze saját maga mérlegelheti, hogy alkotmánybírósághoz fordul-e. Amennyiben igen (még ha mindent rendben is talál az Alkotmánybíróság) az azt jelenti, hogy kiszámolhatatlan ideig elhúzódhat a törvény hatálybalépése. 

Mi változhat, ha a javaslat hatályba lép? Megismerhetővé válik azoknak a köre, akik az előző rendszerben együttműködtek az előző rendszer állambiztonságával. Jelenleg csak a közszereplőkről titkosszolgálati múltjáról lehet adatokat szerezni, hosszadalmas, és sokszor pereskedéshez vezető procedúra révén. Mindez az új szabályozás révén egyszerűsödne, és bárkivel kapcsolatosan lehetne adatokat kérni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától. Ráadásul felraknák a levéltár honlapjára az együttműködők beszervezését igazoló hatos kartonokat, munkadossziékat, iktatókönyveket, de a megfigyeltek személyi jogait tiszteletben tartják az internetes adatbázis kiépítése során.

A törvénymódosításnak további eredménye lenne, hogy a titkosszolgálatok a jövőben csak kimutatható, valós érdeksérelemre hivatkozva tarthatnának vissza iratokat. Ennek ellenőrzésére felállna egy négyfős testület, fele-fele arányban a kormány, illetve a történészszakma jelöltjeiből, akik minden papírba beletekinthetnek, hogy a máig titkos állambiztonsági iratokat háromévente felülvizsgálják.

KAPCSOLÓDÓ CIKK