Mint a rendszerváltás óta annyiszor, a jövő héten ismét egyeztetnek a pártok a képviselők számának csökkentéséről. A kisebb parlament gondolatát mindenki helyesli, azonban ehhez a választási rendszert is át kellene alakítani, ami a pártok választási esélyeit befolyásolhatja. Ezért a tízmilliós országok közül továbbra is Magyarországon lehet a legtöbb képviselő.

Az SZDSZ a jövő hétre négypárti egyeztetést kezdeményezett, hogy kisebb létszámú legyen a parlament. Noha valamennyi párt örömmel tárgyal a kérdésről, és a csökkentésben is benne lennének, a korábbi tapasztalatok alapján azonban most sem lehet sok esélyt adni, hogy megvalósulhat a kisebb létszámú parlament.

A rendszerváltás óta többször is napirendre került ez a kérdés, megegyezés azonban nem született, hiába akart valamennyi párt kevesebb képviselőt a mostani 386 helyett. Nem a létszámkérdés ugyanis az oka annak, hogy oly sok év óta nem sikerült megegyezniük a pártoknak a kisebb létszámú országgyűlésben. A létszám változtatása óhatatlanul a választási rendszer módosításával jár. Ez pedig nagyban befolyásolhatja a következő választásokon a pártok esélyeit. Az arányosabb rendszer (a listák arányának növelése) a kis pártoknak kedvez, az egyéni választókerületek túlsúlya pedig a nagy pártoknak, elsősorban a Fidesznek.

Jól mutatják ezt a pártok korábbi javaslatai: az egyéni választókörzetekben hagyományosan jól szereplő Fidesz a választókerületeket változatlan számban meghagyta volna (176), és csak a listás helyek számát csökkentette volna, az SZDSZ pedig arányosabb választási rendszert javasolt, amelynek révén összesen 250 képviselője lenne a választópolgároknak.

Ha a választókerületek számát módosítanák, akkor át kell rajzolni a körzethatárokat, a választási földrajzzal pedig szintén befolyásolni lehet a választási esélyeket, így ez is egy kényes kérdés. Viszont már több mint tizenöt év eltelt azóta, hogy kialakították a választókerületeket, azóta pedig sok esetben igen nagy lett az eltérés az egyes kerületekhez tartozó választópolgárok száma között a migráció és a természetes szaporodás (fogyás) miatt: van, ahol kétszeres a differencia, noha annak idején úgy alakították ki a választókerületeket, hogy azonos számú választópolgár tartozzon egy-egy körzethez.

Az SZDSZ kezdeményezésének esélyeit valamelyest növeli, hogy nem a következő, vagyis a jövő évi választásokra próbálnák átalakítani a rendszert, hanem csak a 2010-esre. Így a politikusokat nem befolyásolhatja annyira saját képviselői jövőjük, ami a kisebb parlamentben kevésbé biztosított (ez is akadályozhatja a megegyezést), és a jövő évi választást nem az új választási rendszer és a választásföldrajz döntheti el.

A hasonló méretű országok közül itt a legtöbb a képviselő

Magyarország az egy képviselőre jutó választópolgárok számában nemzetközi összehasonlításban a középmezőnybe tartozik. A nagyobb és népesebb országokban általában sok ember jut egy képviselőre, a kisebb országokban kevesebb. Ha azonban a Magyarországhoz hasonló méretű európai országokkal vetjük össze, akkor látszik, hogy itt magasabb a képviselők aránya. Csehországban 200 fős alsóház és 81 fős felsőház van, a szintén 10 milliós Portugáliában 230 képviselő van, a hasonló népességű Görögországban pedig 300 tagú a parlament. A 7,5 milliós Bulgáriában 240 képviselő tevékenykedik, egyedül a 9 milliós Svédországban van a magyarországihoz hasonló sok képviselő: 349.