Kárpótlást kaphatnak a kitelepítettek

2005.06.21. 13:44

Törvényjavaslatot nyújtott be három fideszes képviselő a második világháború után a volt Csehszlovákiából kitelepített magyarok kárpótlására. Az előzetes számítások szerint akár 100 ezer embert, illetve leszármazottaikat érintheti a kárpótlás. Azt egyelőre megbecsülni sem lehet, mennyibe kerülne mindez az államnak.

Kárpótlást kaphatnak a második világháború után a volt Csehszlovákiából kitelepített, illetve a többi szomszédos országból elmenekült magyarok egy törvényjavaslat szerint. Domokos László fideszes képviselő, a javaslat egyik kidolgozója elmondta, hogy a második világháború után a volt Csehszlovákiából kitelepített, illetve a Jugoszláviából elmenekült magyarok döntő része máig nem kapott kárpótlást, pedig sokan csak annyi személyes tárgyat vihettek magukkal, amennyit elbírtak, vagyonuk nagy részét egykori lakóhelyükön kellett hagyniuk, bankbetétjeiket, ingatlanjaikat is elveszítették. A magyar állam pedig csak nagyon keveseknek és nagyon kis mértékű kárpótlást nyújtott a hatvanas években. A kitelepítettek kárpótlása így évtizedek óta megoldatlan probléma, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság már 1996-ban kötelezte az Országgyűlést arra, hogy rendezze a kérdést, de eddig nem született törvény az ügyben.

A képviselő azt mondta, a most benyújtott javaslat csak az első lépcső lenne. Először fel kellene mérni, hogy hányan tartanak igényt a kártérítésre. Szakértők sem tudják ugyanis, hány embert is érinthet pontosan a kérdés, becslések szerint 30-100 ezer között lehet az érintettek száma.

A mostani javaslat elfogadása esetén hat hónapja lenne mindenkinek arra, hogy jelezze igényét az államnak. Ezt követően egy újabb törvényben szabályoznák azt, hogy mekkora kárpótlásra számíthatnak a kitelepítettek vagy hozzátartozóik. Domokos szerint egy alsó és egy felső határt kellene megállapítani a kárpótlás összegeként. Pontosan ugyanis szinte lehetetlen a legtöbb esetben megállapítani, hogy ki mekkora vagyoni veszteséget szenvedett el.

Az Igazságügyi Minisztérium arra a kérdésre, hogy támogathatónak tartják-e a javaslatot, azt válaszolta, hogy "tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat benyújtására csak június 20-án került sor, így a kormány azt még nem tárgyalta, illetve nem is tárgyalhatta meg."

A tárca sajtóosztálya közölte azt is, hogy a minisztérium a tárgykör szabályozásáról szóló törvényjavaslat-tervezetet már 2002 végén elkészítette, annak szakmai, közigazgatási egyeztetése megtörtént. A kormány 2004. május 12-én első olvasatban megtárgyalta és úgy döntött, hogy a tervezet előkészítését tovább kell folytatni, ennek keretében pedig az érintett érdekképviseleti szervezetekkel való egyeztetés is szükséges. Az érdekvédelmi- és civil szervezetekkel folyamatos az egyeztetés, de nem sikerült kompromisszumos megoldásra jutni, mivel a szervezetek a vagyoni kárpótlás egészét érintően, a korábbi szabályozási elvektől lényegesen eltérő módon képzelik el a tulajdoni sérelem miatti vagyoni kárpótlást, az eredeti állapot helyreállítását, a teljes kártérítést tekintik kiindulási alapnak.

A szabályozás alapkérdéseiben való lényeges eltérés miatt, mindaddig, amíg nem sikerül az álláspontokat közelíteni, nem lehet vita nélküli előterjesztést a kormányhoz, illetőleg törvényjavaslatot a parlamenthez benyújtani; miután így a születő jogszabály társadalmi elfogadottsága megkérdőjelezhető lenne - közölte az IM.