A budapestiek alapvetően a biciklisek pártján állnak, holott csak egy százalékuknak van kerékpárja - derült ki a Studio Metropolitana felméréséből. Azok, akik szívesen bicikliznének, de mégsem teszik, elsősorban a forgalomtól, az autósoktól félnek. A válaszadók többsége szerint ugyanis az autósok nincsenek tekintettel a biciklisekre. Ugyanakkor a fővárosiak többsége azt elutasítja, hogy megengedjék a bicikliseknek, hogy használják a buszsávot. Különösen a középkorú férfiak hajthatalanok ebben a kérdésben.

A Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. közvélemény-kutatást végzett a budapestiek körében kerékpározási szokásaikról és a városi kerékpározást akadályozó, nehezítő tényezőkről. Kikérdezték a biciklisek, az autósok és a gyalogosok egymásról alkotott véleményét is.

A megkérdezett fővárosiak mindössze egy százaléka biciklizik. Azok között, akik azt mondták, hogy egyáltalán nem tudnak biciklizni, sok a nő, az idős és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező. Ezzel szemben a megkérdezettek közel kétötöde állította, hogy nagyon jól tud kerékpározni. Különösen a férfiak érzik magukat jó kerékpárosnak, több mint kilenctizedük nyilatkozott így. Ezen felül a fiatalabbak és a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők között találjuk az - állításuk szerint - legjobb kerékpárosokat. Bár a válaszadók közel kilenctizede tud kerékpározni, őket mégsem tekinthetjük potenciális bicikliseknek, hiszen sokan évek óta nem ültek kerékpáron. Azok, akik bár tudnak, mégsem szoktak biciklizni, sokszor az egészségügyi állapotukra, valamint az életkorukra hivatkoznak.

Nem bicikliznek, mert félnek az autóktól

A válaszadók mindössze fele ült az elmúlt évben biciklin, és közülük is csak minden tizedik ember teszi ezt naponta. Bár a budapestiek nem elhanyagolható része használja kerékpárját napi tevékenységek (bevásárlás, munkába, iskolába járás stb.) végzésére, mégis legtöbben inkább kedvtelésből, sportként bicikliznek. Ebben az eredményben közrejátszhat, hogy hétvégén, illetve ünnepnapokon a forgalom a városban jelentősen csökken, így a kerékpározás is biztonságosabb. Azok, akik szívesen bicikliznének, de mégsem teszik, elsősorban a forgalomtól, az autósoktól félnek. Szintén fontos problémának tekintik, hogy ahova mennének, ott nem tudják hova tenni a kerékpárjukat. A megkérdezettek több mint harmada még otthon sem tudná hol tárolni biciklijét.

A budapestiek alapvetően a biciklisek pártján állnak: leginkább az ő problémáikat tekintik fontosnak, mint például hogy kevés a kerékpárút, nincs megoldva a biciklis közlekedés, nem figyelnek rájuk az autósok. Ami a biciklisek által okozott problémákat illeti, ezekre kevesebben, főleg férfiak panaszkodtak. Elsősorban a biciklisek szabálytalanságát említették, és, hogy nem figyelnek a gyalogosokra.
 
A középkorú férfiak ellenzik a buszsávban bringázást

A válaszadók többsége szerint az autósok sincsenek tekintettel a biciklisekre, és nem tartják be a kerékpárosokra vonatkozó szabályokat. Sokan sérelmezik, hogy az autósok a kerékpárutakon parkolnak rendszeresen. A gyalogosok és kerékpárosok közti viszonyt jól tükrözi, hogy a budapestiek fele szerint a gyalogosok nem tartják tiszteletben a kerékpárutakat, míg mindössze háromtizedük véli úgy, hogy a biciklisek nincsenek tekintettel a gyalogosokra. Ezzel szemben a rendszeresen autót vezető budapestiek mintegy fele nyilatkozott úgy, hogy a kerékpárosok zavarják őket a forgalomban.

Általános volt az egyetértés abban, hogy a városvezetésnek arra kellene törekednie, hogy több kerékpárút legyen, és a bicikliseknek ne kelljen az autók között haladniuk. A járdákra felfestett kerékpárutak viszont nem arattak osztatlan sikert a lakosság körében. A megkérdezettek több mint fele úgy látja, hogy nem mindig egyértelmű, hol kellene a gyalogosoknak közlekedni, és több mint negyedük egyenesen veszélyesnek tartja ezt a megoldást. A budapestiek többsége elutasítja, hogy megengedjék a biciklisek számára a buszsávok használatát, különösen a középkorú férfiak ellenezték ezt a megoldást.