Látványos, de hatástalan a parlagfűtépkedés

2005.06.30. 15:25

Az [origo]-nak nyilatkozó szakemberek szerint bűnbakkeresés, hogy a kormány és egyes civil szervezetek kizárólag a parlagfüvet tekintik az allergia okozójának. A probléma összetettebb: az immunrendszert tönkreteszi a több ezer vegyi anyag, amivel minden nap találkozunk, a légszennyezés pedig felerősíti a pollenek káros hatásait. Ráadásul, ha sikerülne is kiirtani a parlagfüvet, más növény venné át a helyét.

Egyszerű bűnbakkeresés a parlagfüvet kikiáltani főbűnösnek, az allergiáért ugyanis a parlagfű mellett több minden is felelős - állítják az [origo] által megkérdezett szakemberek és civil szervezetek. Szakemberek szerint valóban a parlagfű az egyik legerősebb allergén növény, hiszen a legsúlyosabb allergiás tünetek augusztusban, a parlagfű virágzása idején jelentkeznek, nem pedig a nyár elején, amikor más pázsitfűfélék és a csalán is virágzik. 

A probléma azonban ennél összetettebb: egy ember naponta átlagosan több ezer vegyi anyaggal találkozik a különböző ételek és a kozmetikumok révén, ezekkel pedig az immunrendszer képtelen megbirkózni. A légszennyezés pedig még jobban felerősíti az allergén növények káros hatásait. Victor András, az ELTE természettudományi karának tanára szerint a parlagfű elleni védekezés így a lázcsillapításhoz hasonlatos, ami pedig a tüdőgyulladásban szenvedő betegen nem segít. A szakember szerint a fűcsomók kitépkedése zsákutca, ezzel biztosan nem sikerül visszafogni az allergiás megbetegedéseket.

Az [origo]-nak nyilatkozó szakemberek szerint a parlagfű kiirtása helyett inkább arra kéne jelentős összegeket fordítani, hogy kiderítsék, milyen folyamatok vezetnek az immunrendszer legyengüléséhez. Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport programvezetője szerint ebben valószínűleg szerepet játszanak azok a vegyi anyagok, amelyekkel az ember naponta találkozik. Ezek szabályozása ugyanis jelenleg rendszertelen: az atrazin gyomirtót káros hatása miatt például az EU betiltotta, ennek ellenére a hazai talajvíz nagy részében még mindig kimutatható. A ftalát nevű lágyítószert pedig a gyerekjátékokban ugyan már tilos használni, az egészségügyi eszközökben viszont még mindig megtalálható. A Levegő Munkacsoport jó kezdeményezésnek tartja az Unió készülő jogszabálytervezetét, a REACH-et (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals), aminek célja, hogy a vegyi anyagokat forgalomba kerülésük előtt az eddiginél szigorúbb egészségügyi és környezetvédelmi szempontok szerint vizsgálják meg. Nehezményezik viszont, hogy ezzel várhatóan csak a komoly egészségügyi kockázatot jelentő, rákkeltő anyagokat lehet majd kiszűrni, az allergén anyagokat nem.

Az [origo] által megkérdezett környezetvédők szerint az allergiáért ugyancsak felelős a légszennyezés. Az autók (különösen a dízeljárművek) jelentős kormot és nehézfémet bocsátanak ki, amik a pollenekre rátapadva növelik a növények allergizáló hatását. A nitrogén-oxidok pedig kimarják az orr nyálkahártyáját, így könnyebben jutnak le a tüdőbe az allergiát kiváltó pollenek. Problémát jelent az is, hogy a légszennyezésre a növények több pollen termelésével reagálnak. Ugyancsak növeli az allergia kialakulásának kockázatát, hogy jelenleg a gyerekek jóval kevesebb szennyezőanyaggal találkoznak, mint évtizedekkel korábban. A sterilebb körülmények között pedig az immundszer nem képes kellő mértékben megerősödni.

Victor András, az ELTE főiskolai kémia tanszékének oktatója szerint a parlagfű elleni küzdelem azért is reménytelen próbálkozás, mivel a gyomnövényt lehetetlen kiirtani, egyedüli lehetőség, ha kifejlődik a parlagfű természetes ellensége, ami visszafogja a növény elterjedését. Victor szerint ha sikerülne is csökkenteni a parlagfűvel borított területek arányát, akkor más bűnbakot is lehetne találni, mint például a rozst, nyírfát, mogyorót vagy a fekete ürömöt. Az [origo]-nak nyilatkozó szakemberek szerint a parlagfű rendszeres kaszálása mellett a légszennyezés csökkentése, a forgalomkorlátozás, az immunrendszer erősítése, illetve a megfelelő táplálkozás lehet hatékony megoldás.

Péterfia Éva, a parlagfű elleni védekezést is koordináló népegészségügyi kormánymegbízotti iroda főosztályvezetője elismerte, hogy a parlagfű kiirtásával nem csökkenne Magyarországon az allergiás megbetegedések száma, de az allergiától szenvedők életkörülményei várhatóan jelentősen javulnának. Péterfia szerint ráadásul visszaszorítható az allergén növény, ezt ugyanis a legtöbb nyugat-európai államban sikerült elérni. Parlagfűvel leginkább szennyezett területek pedig főként Magyarországon, illetve Erdély és Horvátország hazánkhoz közel eső területein találhatók. A káros pollenkoncentráció csökkenthető, ez pedig a rendezett környezethez éppúgy hozzátartozik, mint a megfelelő hulladékkezelés - tette hozzá a kormánymegbízotti iroda főosztályvezetője.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK