Zuhanyrózsát kapnak a pusztai emberek

Dencsháza nyerte a legtöbb pénzt a romatelep-felszámolásra kiírt állami pályázaton. A falu környékén lévő három telepre kilencvenegymillió forint jut. A meglévő tervekből kiderül, valójában szó sincs a telepek felszámolásáról, inkább csak javítgatnak azokon. Az egyiken tíz család zuhanyzót kap, máshol pedig új út épül az integráció jegyében. A telepeken élők inkább játszóteret és legalább este kilencig nyitva tartó kocsmát akartak volna. Kobra Ottó polgármester azonban a dísznövénytermesztő tanfolyamtól is sokat vár. A romaügyi államtitkár szerint a program történelmi jelentőségű. 

A legtöbbet Dencsháza nyerte az ICSSZEM rövidítésű minisztérium romatelep-felszámolási pályázatán. "Ez igaz is, meg nem is" - mondta Kobra Ottó, Dencsháza polgármestere. "Valóban, a kilencvenegymillió a legtöbb pénz, amit egy pályázat kapott, de ez nem egy településre vonatkozik. A szomszédos Szentegát önkormányzatával közösen pályáztunk és három telepet, vagy ahogy erre nevezik, pusztát, érint a projekt."

A most induló telepfelszámolási programra idén 680 millió forintot költ az állam. A kormány felmérése szerint körülbelül ötszázötven olyan cigánytelep van az országban, amelyeket fel kellene számolni és helyettük emberhez méltó környezetet kialakítani az ott élőknek. Miután a pályázat első hét győztesét kihirdették, Teleki László romaügyi államtitkár így lelkendezett: "Politikatörténeti korszak ez, mert nevesítve van a költségvetésben a cigánytelep felszámolását célzó program." Teleki szerint a hetvenes évek óta ez a legkomolyabb cigányokat érintő kormányzati intézkedés. A mostani pályázatokat modelleknek tekintik, ha jól mennek, akkor máshol is lesz hasonló. Ugyanakkor a dencsházai tervekből kiderül: valójában nem telepfelszámolásról van szó, hanem kisebb javítgatásokról. A helyiek szerint alig fog változni reménytelen helyzetük, a polgármester viszont abban bízik, hogy lassan elindul valami fejlődés a pusztákon. Miközben a fejlesztések az ősszel megkezdődnek, a pusztai embereknek az a legnagyobb bajuk az életben, hogy rettenetesen unatkoznak.

"Olyan ez a hely, mintha itt se lenne" - mutatta be Péterfapusztát egy fiatal cigány nő, aki utál ott lakni. Péterfapuszta az egyik településrész, ahová a dencsházi pályázat után járó 91 millió megy majd. A Szigetvártól néhány kilométerre délre fekvő Péterfapuszta közelében tényleg nincs semmi se, csak parlagon heverő földek. A pusztára vezető ócska, kátyút és aszfaltot fele-fele arányban tartalmazó út végében néhány sorház málladozik. Egymás mellett tíz-tíz lakás mindkét oldalon, mindegyik előtt kicsi kert. A hosszúkás házsorok között földutak vannak csak, az épületekben nincs fürdőszoba és WC, a kerti csapból folyó víz ihatatlan.

A Dencsháza és Szentegát környéki három pusztát a háború előtt mezőgazdasági cselédek lakták, akik az uradalmi majorságon dolgoztak. Az államosítással a helyi tsz-hez kerültek. "Az állami gazdaság dolgozói mindent ingyen kaptak a munkájukért. Ha kilyukadt a gumicsizma vagy a kályhacső, akkor a raktárból csak kiadták az újat. Az ott élők nem szokták meg, hogy magukról gondoskodjanak" - emlékezett a régi világra Kobra Ottó polgármester. "A rendszerváltáskor bezárt az állami gazdaság, az ott élők pedig tízezer forintért megvehették a házakat. Azóta nem költött a pusztákra senki sem. A három pusztán összesen 217 ember él. Egy részük nyugdíjas, akik még az állami gazdaságnak dolgoztak, és nem volt hova menniük. De a többség az elmúlt tizenöt évben költözött oda, mert ötven-százezer forintért lehet arra házat kapni. Lecsúszott emberek, munkanélküliek, többségében cigányok költöztek be. Ezek zárt közösségek, teljesen elszigetelve a külvilágtól. Az ott élők szinte mindegyike munkanélküli vagy nyugdíjas, legfeljebb nyáron találnak alkalmi munkákat."

"Tizenöt éve lakunk itt" - mondta egy nyugdíjas asszony, aki Péterfapusztán az első házsorban él. "A cigányok a hátsóbb sorokban laknak" - tette hozzá. "Jó, nyugodt itt az élet. Az a baj, hogy minden nagyon messze van. Ha be akarok menni Szigetvárra, kétezer forintért kell fogadnom autót. Annyiért visz be az, akinek van autója. Úgyhogy csak nagyon ritkán mozdulunk ki." A legközelebbi város, Szigetvár, alig négy kilométerre van a pusztától. A legközelebbi buszmegállóig azonban rengeteget kell gyalogolni, és ha esik, akkor gumicsizmával is alig-alig lehet közlekedni a nagy sár miatt.

Az önkormányzat a telepfelszámoló programból a következőkre tud költeni: felújítják az utakat, és ezzel lehetővé teszik, hogy a kukásautó a pusztákra is eljusson, és várhatóan a falubusz is fordulhat majd néhányat. Utóbbi azért fontos, mert eddig teljesen kiesett a közlekedési hálózatból a három puszta, így munkahelyre, iskolába se lehet normálisan eljutni. Felújítják a víz- és elektromos hálózatot. Lesz tehát vezetékes ivóvíz és biztonságosabb vezetékek is, de víz- és villanyórákat is felszerelnek a fejlesztők A puszták környéki közterületeket rendezik, lekaszálják a méteres gazt. Várhatóan kiépül a közvilágítás is.

Fotó: Fábián Évi

Felvesznek egy évre két szociális munkást, akik egyenként foglalkoznak majd a családokkal. Segítenek majd munkát keresni és a tisztálkodástól a helyes családi életvitelig tanácsokat adnak majd. A környék két óvodájában és egy általános iskolájában eszközöket vesznek, amelyek a pusztai gyerekek integrálását segítik, például CD-lejátszót, könyveket és számítógépet is. Egy helyi vállalkozásnál tizenkét embert megtanítanak a dísznövény-termesztésre, és három hónapra munkát is kaphatnak a cégnél. "A sikeresen megfeleltek lehet, hogy tovább is maradhatnak, vagy őstermelőként maguk is kertészkedhetnek. Ehhez az önkormányzat ingyen adna földterületet, az oktató cég pedig felvásárolná a növényeket" - mondta a bizakodó polgármester.

Péterfapusztán alig bíznak a fejlesztésekben. A legtöbben úgy tudják, hogy az utat nem építik ki a főútig, akkor meg minek belekezdeni. "Fürdőszobát pedig csak tíz család kap. Csak azok, akiknek gyerekük van. Akkor mi a párommal vagy a nyugdíjasok ne mosakodjanak? Jobb lenne mindenkinek ugyanazt adni vagy senkinek semmit, mert így csak vita van belőle" - mondta az egyik lakó, aki kimaradt a fürdőszoba-fejlesztésből. "Igazából csak zuhanyzót építenek. De az itt élők már megszokták, hogy ki kell menni a budira" - vélekedett valaki, aki szintén nem kap a zuhanyrózsából.

A pusztán élők többségének nincs ugyan munkája, de azért nem is nyomorognak. Péterfapuszta 130 lakójára legalább hat autó jut, az egyik házon van parabola-antenna is. "Fizettetik a súlyadót, aztán évi százezer megy el a gömbcsuklóra, mert nincs rendes út. Hát mire fizessek akkor súlyadót? Nem fizetek nekik ezért egy fillért se!" - háborgott az egyik lakó, akinek otthonán, autóján és vastag aranyláncán látszik, hogy a puszta egyik legjómódúbb lakója.