A kormány elfelejtkezett a bankbiztonságról

Vágólapra másolva!
Lekerült a napirendről a bankbiztonság jogszabályi szigorítása: a móri rablótámadás után készült egy tervezet, ezt azonban végül nem fogadta el a kormány. Jelenleg pedig sem a Belügyminisztériumban, sem a Pénzügyminisztériumban nem készül új javaslat. Kötelező érvényű előírások híján a bankok, takarékszövetkezetek és a Posta maga döntheti el, mennyit költ saját biztonságra. Sok kisebb forgalmat lebonyolító fiókban még mindig nincs se biztonsági kamera, se őr.
Vágólapra másolva!

Már a móri Erste Bankot ért rablótámadás után néhány nappal, 2002 májusában felmerült, hogy szigorítani kellene a bankbiztonsági előírásokat. Három évvel ezelőtt szakértői bizottság alakult, az Országgyűlés rendészeti bizottsága is foglalkozott a kérdéssel, a Pénzügyminisztérium is készített egy tervezetet, amely egységesítette és kötelezően előírta volna a szükséges biztonsági berendezéseket. A javaslatok azonban elsikkadtak, jelenleg pedig egyik minisztérium sem készít új tervezetet: az [origo] kérdésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán is azt közölték, hogy nem dolgoznak a bankbiztonságot szigorító szabályokon.

Több, az [origo] által megkérdezett bankbiztonsági szakértő is azt mondta, továbbra is szükség volna egységes szabályokra, a korábban már elkészített tervezet erre még mindig alkalmas volna, lényegében csak le kéne porolni a két évvel ezelőtt hosszas egyeztetés után megírt javaslatot. Az [origo] birtokába került PM-tervezet meghatározta volna, hogy a pénzügyi szolgáltatást végző cégeknek milyen biztonsági követelményeknek kell megfelelniük. A végül a kormány által elfelejtett tervezet azonban sok vállalkozásnak, főként a sok fiókot működtetőknek milliárdos kiadásokkal járt volna.

A korábbi tervek szerint a támadások megelőzése érdekében a fiókokban jól látható helyekre kellett volna kamerákat szerelni és így megfigyelni a pénzforgalmat lebonyolító helyiségeket, a felvételeket 50 napig tárolták volna. Egységes előírás szerint alkalmazták volna az időzáras védelmet is: a jelenlegi gyakorlat szerint ahol időzáras trezort alkalmaznak, 2 millió forint feletti értéket csak öt perc után lehet kivenni. A tervezetben viszont az olvasható, hogy hárommillió forintig két perc, ötmillióig három, tízmilló forintig öt, tízmillió felett nyolc perc késleltetéssel lehet hozzáférni a pénzhez. A rendszer harmadik eleme, hogy biztonsági őrt kell alkalmazni minden olyan fiókban, ahol a napi átlagos pénzforgalom meghaladja a 20 milló forintot, emellett egy másik őrnek - aki nem tartózkodhat az ügyféltérben - üzemidő alatt figyelnie kell a kamerákat.

Bár sok helyen ezeknek a tervezetben szereplő előírásoknak eleget tesznek, akadnak olyan bankfiókok is, amelyekben nincs két biztonsági őr, és kamerát sem szereltek mindegyik bankfiókba. A biztonság látszatára a kisebb postahivatalokban ügyelnek legkevésbé: sok helyen egyetlen őr sincsen, és kamerákat sem látni.

Szécsi György, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara alelnöke szerint szükség volna kötelezően előírt biztonsági szabályokra. Szécsi úgy vélte, a biztonsági rendszerek rendszeres felülvizsgálatát kellene kötelezővé tenni. Az alelnök szerint ugyanis hiába költenek a biztonsági berendezésekre, ha azokat nem tartják karban. Szécsi megjegyezte azt is, hogy tapasztalata szerint az utóbbi években jelentősen nőtt a bekamerázott fiókok száma. A jelenlegi előírások szerint azonban nem kötelező bekamerázni a pénzintézetek fiókjait, ezért a kisebb fiókokban erre nem is költöttek.

Jakab Péter, a Bankszövetség bankbiztonsági munkacsoportjának elnöke, az MKB Bank Rt. biztonsági igazgatója szerint nem azonos a biztonsági felszereltsége a nagyobb bankfiókoknak és a sok fiókot működtető cégeknek - takarékszövetkezeteknek, Postának. A nagyobb kereskedelmi bankok általában többet költenek a biztonságra, így a legtöbb bankfiókot mára bekamerázták, fegyveres őrök védik az épületet, időzáras széfben tárolják a pénzt. A kisebb forgalmat lebonyolító vidéki postahivatalokban, takarékszövetkezeti fiókokban azonban a biztonsági felszerelések sokszor hiányosak.

Jogvédők szerint a rendőrség is sokáig tárolja a felvételeket

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a TASZ megdöbbenve értesült arról, hogy a jelek szerint a rendőrség a legalapvetőbb adatkezelési szabályokat is semmibe véve tárol olyan hang-és képfelvételeket, melyek megőrzésére a törvények értelmében nem lenne jogosult. A közelmúltban az egyik fővárosi buszon történt "kardos" incidens után rövid idővel a Budapesti Rendőr-Főkapitányság egyik illetékese a sajtónak nyilatkozva elárulta, hogy a rendőrség korábbi "szélsőséges" demonstrációkon készült egy-másfél éves, vagy ennél is régebbi videófelvételeket is tanulmányozott az elkövetőt keresve. Az NJA és a TASZ ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. A BRFK az üggyel kapcsolatban azt közölte, hogy ha nem indul az ügyben eljárás - a törvényi előírásoknak megfelelően hat hónapon belül megsemmisíti a felvételeket. A rendőrség azonban felhasználja a televíziós társaságok által készített felvételeket is a nyomozások során.

Jakab szerint a támadások megelőzésének egyik hatékony módja a helyiségek bekamerázása, mert az, hogy felvétel készül mindenkiről, aki belép a bankba, növeli a bűnözők lebukási esélyét. Jakab megjegyezte, hogy a megfigyelés nemcsak a rablótámadások ellen hatékony eszköz, de a kamerák által rögzített képek segítségével sok trükkös tolvajt, akik a bankfiókban figyelték meg áldozatukat, sikerült elkapni. Emellett a bankkártyás visszaélésék, jogosulatlan tranzakciók esetében is bizonyíték lehet a kamerák által rögzített felvétel.

A kamerás megfigyelés azonban nem mindenkinek tetszik, különösen az, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint legalább 30 napig tárolják a bankok a felvételeket. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos ezt a gyakorlatot többször is kifogásolta. Mádl Ferenc köztársasági elnök pedig májusban alkotmányossági aggályok miatt az Alkotmánybírósághoz fordult a vagyonvédelmi törvény legutóbbi módosítása miatt, ami lehetővé teszi a rögzített felvételek 30 napos tárolását. Jakab Péter szerint azonban a 30 napos tárolási idő sokszor nem is elég, szerinte több hónapig is meg kéne őrizni a felvételeket: ha valakinek a bankszámlájáról jogosulatlanul emelnek le pénzt, az a tulajdonosnak sokszor csak akkor tűnik fel, amikor a bank elküldi a számlaértesítőt. Amira a károsult feljelentést tesz és a rendőrség megindítja a nyomozást, a csalástól számítva 40-50 nap is eltelhet - érvel a biztonsági szakember.

Jakab szerint a másik olyan védelmi eszköz, amely visszafoghatja a rablókat, az időzár. Ezzel azt tudatosítják, hogy rövid idő alatt nem lehet nagyobb összeghez hozzájutni. Emellett a harmadik fontos eleme a támadás megelőzésének, hogy legyen egy "láthatatlan őr", aki folyamatosan szemmel tartja az ügyfélteret, figyeli a kamerákat, de a támadó nem láthatja őt.

A biztonsági szakember szerint "nem kockázatarányos" megoldás a bankokat golyóálló üveggel, fémdetektorral, zsilipelhető bejárati ajtóval megerősíteni. A golyóálló üveg elleni kifogás lényege, hogy felesleges. Jakab szerint még a banki pénztárosokat sincs értelme lövésálló üvegfal mögé tenni. Ha egy fegyveres rabló arra akarja kényszeríteni a golyóálló üveg mögött ülő banki dolgozókat, hogy adják át neki a fiókban található pénzt, legfeljebb fegyvert fog egy ügyfélre, ezzel kényszeríti a pénz átadására a bank dolgozóit. Jakab szerint a láthatatlan őröket sincs értelme lövésbiztos üvegfal mögé rejteni, itt a lényeg, hogy az őr mozgását nem látják a rablók. A bankok azért sem használnak golyóálló üveget, mert az nagyon drága.

A zsilipelhető ajtók elleni fő kifogása a Bankszövetség munkatársának és a vagyonvédelmi kamara alelnökének is az, hogy a bankrablók nem tudnának kijutni az épületből, így szinte kényszerítenék őket a túszejtésre. A fémdetektorok pedig azért nem jöhetnek szóba a szakemberek szerint, mert nagyon lelassítanák a forgalmat, nehezen lehetne bejutni a bankba, ráadásul a legtöbb fémdetektor még az aprópénzt is jelzi.

Az [origo] kérdéseire: milyen biztonsági szigorításokat vezettek be a móri bankrablás óta, megfogadtak-e valamit a korábbi ajánlásokból, a K&H Bank azt válaszolta, hogy a cég "biztonsági rendszerei mind a magyar, mind pedig a nemzetközi normáknak teljes mértékben megfelelnek, és kifogástalanul működnek".

Az OTP azt közölte, hogy "az Országgyűlés rendészeti bizottsága ajánlásainak szellemében jelentős erőfeszítéseket tesznek, és jelentős összeget fordítanak a legmagasabb színvonalú biztonság fenntartására és folyamatos fejlesztésére. (...) A fegyveres biztonsági őrök felkészítése, folyamatos továbbképzése, vizsgája garancia a váratlan események hatékony kezelésére. Ugyanakkor a személyi feltételek megléte mellett a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő, modern technikai berendezések is biztosítják a bankfiókok hatékony védelmét. Ez utóbbiak között említhető a korszerű videorendszer, a távfelügyeleti rendszer, a pánikgomb és a timebox alkalmazása. A bankfiók alkalmazottaitól is független úgynevezett időzáras védelem rendkívül hatékony eljárás az esetleges rablásokkal szemben."

Az Erste Bank azt válaszolta, hogy valamennyi bankfiókjuk rendelkezik a jogszabályoknak és a biztonsági szakmai előírásoknak megfelelő technikai felszereltséggel. A biztonsági rendszerek teljes körű alkalmazásán túl a bank - az adatvédelmi szabályokat is figyelembe véve - minden hálózati egységében olyan banktechnikai eszközöket működtet, amelyek a megelőzést és támadás esetén az események pontos rekonstruálását biztosítják.

Jakab Péter biztonsági igazgató az MKB biztonsági rendszeréről azt mondta, hogy az utóbbi években minden fiókjukat digitális képrögzítőkkel látták el, a felvételeket pedig nyitvatartási időban állandóan figyelik: az adott bankfiókban és a bank országos központjában is látják a kamerák képeit. Minden fiókba annyi kamerát szerelnek fel, hogy senki se tudjon eljutni a pénztárakig anélkül, hogy róla felismerhető kép ne készülne - mondta Jakab. Hozzátette azt is, hogy időzáras széfet, pánikgombot is mindenütt alkalmaznak, és gyakorlatilag az összes MKB-fiókban van egy "láthatlatlan őr", aki látja az ügyfélteret, de őt nem látni. A biztonsági rendszer része az is, hogy azt is szigorúan szabályozzák, hogy a munkatársak közül ki hova juthat be a bankon belül, illetve számítógépén milyen adatokhoz férhet hozzá.

Tomecskó Tamás, a Magyar Posta szóvivője a biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban azt mondta, megfelelően védenek minden hivatalt, a Posta erőforrásaiból adódó mindent intézkedést megtesz a munkatársaik és az objektumaik védelme érdekében. A szóvivő szerint a Posta erre sokat költött - bár számokat nem árult el - , és a cég biztonsági mutatói javulnak évről évre.

Komáromi Gergely