Újra büntetnék a gyűlöletbeszédet

Újra és újra előkerül a gyűlöletbeszéd büntethetővé tételének gondolata. Legutóbb az MSZP jogi és közigazgatási tagozata állt ki emellett, és a kezdeményezésüket a miniszterelnök is támogatja. A gyűlöletbeszéd szankcionálását két éve szavazta meg a parlament, azonban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség miatt megsemmisítette az erről született jogszabályt.

Börtönnel büntetnék a gyűlölködőket

A szocialista párt jogi és közigazgatási tagozata azzal indokolta a gyűlöletbeszéd elleni fellépésüket, hogy a jog eszközeivel lehessen tenni a társadalom egyes csoportjait durván sértő, fenyegető, lealacsonyító megnyilvánulásokkal szemben. A javaslatot Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is támogatja.

A gyűlöletbeszéd szankcionálását egyszer már (2003 decemberében) megszavazta az Országgyűlés (minimális többséggel), azonban ez nem lépett életbe, mivel az államfő előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság pedig tavaly májusban megsemmisítette a rendelkezést, mivel állásfoglalásuk szerint a véleménynyilvánítás szabadságát aránytalanul korlátozná a javaslat.

"A szélsőséges nézetek esetében nem a vélemény tartalma, hanem a közlés belátható következménye alapozza meg a felelősségrevonást" - olvasható az Alkotmánybíróság határozatában. A testület szerint pedig a büntetés kilátásba helyezése csak akkor lehetséges, ha a társadalmi békét megzavarná a közlés. Büntetésre a jelenlegi szabályozás szerint csak akkor van mód, ha az elkövető tevőlegesen szólítja fel hallgatóságát valamely csoport vagy kisebbség elleni fellépésre. Ha nem uszít, ha csak gyűlölködik a közönség előtt, akkor nem vonható felelősségre.

Az uszítást azonban nehéz bebizonyítani, a szélsőséges, rasszista kijelentések túlnyomórészt büntetlenül maradtak. A gyűlöletbeszéd elleni fellépést egy uniós kerethatározat-tervezet is sürgeti, amely a súlyosabb esetekben akár börtönnel is fenyegetné a gyűlölködőket. Az EU-s tervezet már hároméves, azóta sem sikerült elfogadtatni.

Az MSZP jogi tagozata szerint eddig azért bukott el az alkotmányossági próbán a törvénymódosítás, mert nem a megfelelő jogtechnikai megoldást alkalmazták. Ezért a gyűlöletbeszéd önálló, büntető törvénykönyvi tényállásként való szabályozását javasolják, nem a közösség elleni izgatás szabályozásának módosítását. Szerintük "az Alkotmánybíróság egyetlenegyszer sem azt mondta ki, hogy a társadalom egyes csoportjait sértő és megalázó megnyilvánulások ne lennének a büntetőjog eszközeivel szankcionálhatóak, csupán azt, hogy nem a törvényalkotó által meghatározott módon büntethetőek". A szándék komolyságát jelzi, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is kiállt a gyűlöletbeszéd büntethetősége mellett a hétvégén, a belügyminiszter pedig hamarosan tárgyal az igazságügyi miniszterrel a javaslattal kapcsolatban.