Sem a rendőrség, sem a Mazsihisz, sem a szobrászművész nem tartja valószínűnek, hogy antiszemita indítékból rongálták meg a nyilasterror áldozatainak emlékművét, de nem zárják ki ezt a lehetőséget sem. Az emlékműről négy vascipőt feszítettek le ismeretlenek július 18-án. A rendőrség még nem talált szemtanúkat, de nyomravezetői díjat sem tűzött ki.

A rendőrség nem akart újabb részleteket közölni a vascipős emlékmű megrongálása utáni nyomozásról. Nem zárják ki az antiszemita vagy rasszista indítékot, de lopás vétségének gyanújával nyomoznak. Szombaton a BRFK sajtóügyeletese az MTI-nek még azt nyilatkozta, hogy rasszista indítékra utaló adat nincs. Az eset július 18-án reggel történt, amikor egy ötödik kerületi rendőrjárőr észrevette, hogy három cipőt elvittek a nyilasterror áldozatainak emlékművéről, egyet pedig megrongáltak. A rendőrség sajtóügyeletese, Tafferner Éva főhadnagy szerint az indíték sokféle lehetett, ezek között a nyereségvágyat említette, illetve fémgyűjtőkre utalt az [origo]-nak. "Minden lehetséges szálat vizsgálunk" - mondta a sajtóügyeletes.

Az emlékművet készítő Pauer Gyula szobrászművész korábbi nyilatkozatában a rendőrséghez hasonlóan nem tartotta valószínűnek a rasszista indítékot, a fémgyűjtésről pedig azt mondta: a Duna-parti cipők anyagának megválasztásánál szempont volt, hogy az öntöttvas kevésbé érdekli a fémgyűjtőket, mint a réz vagy más színesfém, ráadásul a rozsdásodó vas hasonlan drámai hatást kelt, mint a drágább bronz.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége sem kíván találgatásokba bocsátkozni arról, hogy lehetett-e antiszemita indítéka a cipőlopásnak. Tordai Péter, a Mazsihisz alelnöke korábban úgy fogalmazott: "Én sem merem azt feltételezni, hogy a tett a zsidóság ellen irányult, bár abban biztos vagyok, hogy nem fémgyűjtők törték le a cipőket, mert ennél könnyebb módja is van a vasgyűjtésnek." Az [origo] megkeresésére a Mazsihisz egy nyilatkozatot adott ki, melyben mindössze azt közlik, hogy sajnálattal értesültek a vandál cselekedetről.

A BRFK még keres szemtanúkat, és nem tűzött ki nyomravezetői díjat. A Mazsihisz a maga részéről a nyomravezetői díj kitűzését a nyomozás sikerétől teszi függővé.

Pauer Gyula szobrászművész saját költségén újakat öntet az elvitt cipők helyére. A meglazított, negyedik vascipőt a rendőrségtől kapta meg. A magas szárú, fűzős lábbelit mintázó alkotást a szobrászművész keddtől - a történtekről szóló felirat kíséretében - életmű-kiállításán mutatja be a Műcsarnokban. Az emlékműnek nincs tulajdonosa, de a szobrász levélben azt kérte a fővárostól, hogy vegye birtokba az emlékművet, így azt a későbbiekben a Budapest Galéria gondozná.

A Roosevelt tér és a Kossuth tér közötti szakaszon három hónapja felavatott Cipők a Duna-parton elnevezésű kompozíció a nyilasterror idején a folyóba lőtt embereknek állít emléket. Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművész alkotása hatvan pár korhű, vasból készült lábbeliből áll, melyeket a parti szegély terméskövére erősítettek.

Az emlékhely három pontján öntöttvas táblákon magyarul, angolul és héberül olvasható a felirat: "Az 1944-45-ben nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt áldozatok emlékére állíttatott 2005. április 16-án".