A plázák nem zárnának be minden fenyegetésre

A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége javaslatokat készít a Belügyminisztériumnak, hogyan lehetne hatékonyabban fellépni bombariadók esetén. Többek között szeretnék elérni, hogy a megfenyegetett épületek dolgozói ne a rádióban halljanak először a riadóról.

Az utóbbi időben több bevásárlóközpontot és pályaudvart fenyegettek meg, hogy bombát helyeztek el az épületben. A legutóbb július végén fenyegetőzött egy női hang a Keleti pályaudvar felrobbantásával. Ezt megelőzően júliusban két másik fontos fővárosi épületet is megfenyegettek: a Parlamentet és a Nyugati pályaudvart - mindkét esetben fiatalok voltak a telefonálók. Az épületeket tűzszerészeknek kellett átvizsgálniuk, ez esetenként több százezer forintos költséget jelentett.

A rendőrség röviddel a telefonos fenyegetések után elfogta a telefonálókat: a Parlament felrobbantásával egy 14 éves tököli lány fenyegetőzött, a Nyugatit pedig egy tízéves fiú fenyegette meg. A londoni merényletek napján, július 7-én három budapesti bevásárlóközpontot kellett kiüríteni bombariadó miatt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság adatai szerint csak június 30-ig 116 ilyen típusú fenyegetés volt a fővárosban.

A bombariadók komoly anyagi terhet jelentenek nem csak a hatóságoknak, hanem azoknak is, akiket megfenyegetnek. Ezért döntött úgy a számos hazai plázát tömörítő Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége, hogy kidolgoz néhány javaslatot a bombariadók hatékonyabb kezelése és megelőzése érdekében.

A média előbb tudja mint az érintettek

Posch Péter, a szervezet elnökségének tagja az [origo]-nak elmondta, hogy alapvetően három dolgot javasolnak. Az egyik az információáramlással kapcsolatos. "Nem szerencsés, hogy a média előbb értesül egy bombafenyegetésről mint az érintett pláza dolgozói" - fogalmazott. Legutóbb például a boltosok a rádióban hallották, hogy bombariadó van az épületben, ahol dolgoznak, elkezdtek bezárni, holott a riadót még el sem rendelték.

A szervezet azt is szeretné elérni, hogy jobban szűrjék a fenyegetéseket. Azaz olyan esetekben, amikor nyilvánvaló, hogy gyerekcsínyről van szó, mert iskola mellől érkezett a hívás, vagy mert gyerekhangon, nevetgélve szóltak a telefonba, ne kelljen okvetlenül kiüríteni az épületet. "Nem kell minden mozdulatra lőni" - állítja Posch Péter.

Kevés a tűzszerrész

A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége javítani szeretne a tűzszerészek munkájának gyorsaságán is. Jelenleg egy tűzszerrész szakszolgálat működik az országban, őket hívják a bombariadókhoz vagy ha világháborús bombát találnak. Posch Péter szerint kevesen vannak, és éppen ezért meglehetősen lassan dolgoznak. A szövetség szerint ki kellene képezni embereket a biztonsági szolgálat tagjai közül, és megosztani a feladatot köztük és a tűzszerrészek között. Ez természetesen pénzbe kerül. A bombariadók akkora károkat okoznak a plázáknak, hogy a szervezet hajlandó lenne a költségek egy részét kifizetni.

Hasznosnak találnák, ha a hatóságok komolyabban vennék a fenyegetők utáni nyomozást. "Nem tettes hiányában megszűntetett ügyekkel kellene végződnie az ilyen eseteknek". Posch Péter szerint az lenne a legjobb, ha leülnének tárgyalni a kérdésről az állami szervek, a biztosítók, a közintézményi és a magánszféra képviselői. A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége bombariadó ellenes javaslatait hamarosan eljutattja a Belügyminisztériumhoz.