Megyei jogú város lehet a nagy faluból

Vágólapra másolva!
Az utak túlnyomó többsége földút, a házak csatornázatlanok, a lakók többsége csak aludni jár a városába - néhány jellemző adat a budapesti agglomeráció legnagyobb településéről, Érdről, amelyből megyei jogú város lehet, ha a parlament elfogadja a kormány erről szóló előterjesztését. A városvezetők elismerik a hiányosságokat, szerintük azonban két ciklus alatt behozhatják a fejlett magyar nagyvárosokkal szembeni hátrányukat.
Vágólapra másolva!

Huszonöt éve még Európa legnagyobb faluja volt Érd (1978-ban kapta meg a városi rangot, amikor már 30 ezren laktak ott), most pedig megyei jogú város lehet belőle, ha a kormány után a parlament is támogatja az erről szóló javaslatot.

Érd egy falusias jellegű, kevés városi funkcióval rendelkező, igen nagyra nőtt agglomerációs település. "Ha szigorúan a településföldrajz szabályait vesszük, akkor Érd nem lehetne megyei jogú város, mivel alig van saját vonzáskörzete, egy megyei jogú városnak pedig jelentős vonzással kell rendelkeznie" - mondta Enyedi György akadémikus, hozzátéve, hogy Érd, ahogy a többi aggolmerációs település, része a nagy budapesti vonzáskörzetnek. Érd útjainak csak ötöde aszfaltozott, a csatornázott háztartások aránya mintegy 25 százalék, a városban nincs kórház, színház és még bíróság sem, minden második lakosa a fővárosban dolgozik.

Az önkormányzatokról szóló törvény azonban csupán egy konkrét kritériumot szab a megyei jogú ranghoz, mégpedig azt, hogy az ötvenezer főt meghaladja a lakosság száma. Ennek Érd kétségkívül megfelel, mivel már több mint 60 ezren élnek (a nem bejelentett lakosokkal pedig 70 ezernél is többen), vagyis többen, mint Egerben vagy Zalaegerszegen. A megyei jogú városoknak a megyei hatáskörbe tartozó feladatokat is el kell tudni látniuk, mint például kórházak, középiskolák, szociális otthonok működtetése. Ezen a téren komoly hiányosságai vannak Érdnek.

"A megyei jogú városi címet egyrészt stratégiánk és megvalósított fejlesztéseink elismeréseként, másrészt egy megelőlegezett bizalomként fogjuk fel" - mondta Csőzik László alpolgármester, aki szerint reálisan két ciklus múlva érhetik el azt a fejlettséget, amivel felzárkózhatnak a megyei jogú városok átlagához. A belügyi tárca ugyanis a városstratégiát is alaposan megvizsgálta, és az alpolgármester szerint ennek köszönhető, hogy végül mind a belügyminisztérium, mind a kormány támogatta kezdeményezésüket.

A címmel együtt több pénz jut majd a városnak: a beszedett illetékek lakosságarányos mértéke Érden maradhat (ez a becslések szerint a mai áron legalább 200 millió forintos pluszbevételt jelenthet), és magasabb oktatási normatíva jár majd a diákok után (ez tízmilliós nagyságrendű összeget tehet ki). "Ezeket a pluszpénzeket elviszik majd a címmel járó többletfeladatok, tehát ebből a szempontból nullszaldóra számítunk" - mondta Döcsakovszky Béla polgármester, aki a városának várható előléptetésének a legnagyobb előnyét abban látja, hogy az megerősíti az üzleti körök és a lakosság Érd iránt táplált bizalmát.

A fejlesztésekhez szükséges forrást a jövőre megépülő, a város határainál húzódó M6-os autópálya melletti területek értékesítésében és felhasználásában látja Csőzik László. "A mintegy 100-150 hektárnyi területen ipari parkok, kereskedelmi létesítmények alakíthatóak ki, amelyek jelentős bevételhez juttathatják a várost - mondta az alpolgármester, aki szerint a következő években jelentősen megnő Érd tőkevonzó képessége. "Persze illúzió lenne azt gondolni, hogy minden érdi tudni fog a városban dolgozni, de az a célunk, hogy minél kevesebben ingázzanak, hogy ne legyen ez a település egy alvóváros, és hogy érezzék magukénak a környéket az érdiek" - jelentette ki. A becslések szerint jelenleg naponta 30 ezer érdi ingázik a főváros és a lakóhelyük között.

"Aszfaltozás, csatornázás, egy új közép- és általános iskola létrehozása, a szakorvosi rendelőintézet bővítése" - sorolta a következő évek feladatait Csőzik László, aki hozzátette, hogy heteken belül átadják Érd új városközpontját és buszpályaudvarát, jövőre pedig elkészül az uszoda és sportcsarnok. Érd 17 kilométernyire van Budapest belvárosától, ezért nincs értelme ide kórházat vagy színházat építeni, mivel felesleges ezeket megduplázni - mondta Döcsakovszky Béla.

A hatvanezer lakosú Érden nincs bíróság sem, miközben a harmadakkora kisvárosok is rendelkeznek igazságszolgáltató intézménnyel. "Szeretnénk egy érdi bíróságot, ezért az igazságügyi tárcához és az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz fordultunk kérelmünkkel. Egyelőre elutasították, de jövőre is megpróbáljuk" - bizakodott a polgármester, aki szerint nonszensz, hogy a huszonezres Budaörsre kell utazniuk az érdieknek, ha peres ügyük van.

Ha a parlament elfogadja a kormány előterjesztését Érd előléptetéséről, akkor a javaslat szerint a következő önkormányzati választások napján, vagyis valamikor jövő ősszel lehet megyei jogú város Érdből.

Kozák Dániel