Napi 40 tonna kutyaszart termel a főváros

2005.08.22. 17:53

A budapesti kutyák által naponta termelt 40 tonna ürülék eltakarítására évi 200 millió forintot szán a főváros. Az összegből a kerületek ürülékgyűjtő kukákra pályázhatnak, valamint reklámkampányt szerveznek. Civil szervezetek szerint a főváros akciója elhibázott: reklámok helyett az állatorvosoknak és a kerületeknek kéne a tulajdonosokat tájékoztatni. Kutyakukákat pedig a futtatók mellett, a közparkokba is ki kéne helyezni.

Évi 200 millió forintot akar fordítani a főváros arra, hogy visszaszorítsa a Budapest utcáit elárasztó kutyaürüléket. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes az [origo]-nak elmondta: az összegből 80 millió forintot reklámokra fordítanak, ennek keretében óriásplakátokkal és tévéreklámokkal próbálják megszólítani a budapesti ebtartókat. A négyhónapos reklámkampány várhatóan szeptemberben indul. A fennmaradó 120 millióból pedig kutyaürülék-gyűjtő eszközök beszerzésére és kutyafuttatók építésére pályázhatnak a kerületi önkormányzatok és a civil szervezetek.

A főváros célja, hogy az utcákról teljesen eltűnjön a kutyaürülék. Ennek érdekében pedig a közterület-felügyelőség munkatársai is szigorúbban büntetik majd a kutyatulajdonosokat. Szolnoki Andrea elmondta: egy-két éven belül valószínűleg nem sikerül jelentős eredményt elérni, több év alatt azonban várhatóan megváltozik az ebtartók szemléte, és eltakarítják kedvencük végtermékét.

A jelenlegi gyakorlat ugyanis az, hogy a kutyatulajdonosok nagy része nem hajlandó eltávolítani kutyája után az ürüléket. Az esetek többségében arra hivatkoznak, hogy az nem az ő kedvencüktől származik, illetve hogy a takarítás a közterület-fenntartó feladata. Kutyaürülék pedig óriási mennyiségben keletkezik naponta Budapesten: a 400 ezer fővárosi eb naponta átlagosan 40 tonna piszkot termel. Ezzel ellentétben Bécsben mindössze 60 ezer kutya él, és az osztrák fővárosban a kutyagumi-problémát szinte teljesen sikerült megoldani.

A civil szervezetek viszont nem fűznek túl nagy reményt a főváros induló kampányához. Dömötör Erika, a Fauna Egyesület munkatársa az [origo]-nak elmondta: reklámokkal valószínűleg nem sikerül komoly eredményt elérni, szemléletváltást csak közvetlen kommunikáció eredményezhet. A civil aktivista szerint a kerületeknek, civil szervezeteknek kéne tájékoztató akciókat szerveznie. A Fauna Egyesület munkatársa szerint óriási a felelőssége az állatorvosoknak is, akiknek figyelmeztetnie kéne az állattartókat az elhagyott ürülék járványveszélyére. A kutyák székletében lévő toxocara súlyos ideghártya-, érhártyaromlást okozhat, amit ha nem kezelnek idejében, vakságot is okozhat. Itthon minden évben körülbelül tizenöt kisgyerek vakul meg emiatt.

Dömötör Erika elmondta: az elmúlt évekkel szemben idén javult a helyzet, számos futtatóban megjelentek az ürüléktárolásra szolgáló kukák. Ezekben azonban ritkán cserélik a zsákokat, olykor pedig a tulajdonosok a kutyagumival több száz métert gyalogolhatnak, mire a "dog box" feliratú kukákra rábukkannak. További probléma, hogy ilyen kukákat csak a hivatalos kutyafuttatókba helyeztek ki, a nagyobb parkokba azonban nem. Így nem található kutyakuka többek között a Margit szigeten és a Városligetben sem. Mivel azonban a fővárosban kevés a zöld területek aránya a kutyatulajdonosok rákényszerülnek, hogy ide vigyék az ebeket.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK