Forrás: MTI

A brókerbotrány 2003 júniusában pattant ki, lényegében azután, hogy megverték Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) akkori elnökét. A PSZÁF éppen akkor zárta le egy vizsgálatát, amelyben visszaélésekre bukkant a Pannonplast Rt részvényeinek felvásárlásánál. Az ügyben a K&H Equities is érintett volt, mert több ügyféle pénzét forgatta szabálytalanul. Szász megverése után rendőrségi nyomozás indult, közben további 30 feljelentés érkezett a szabálytalan tranzakciókkal kapcsolatban. Ekkor került a képbe Kulcsár Attila, majd az ügy többi főszereplője. Bár a volt brókernek sikerült külföldre szöknie, 2003 júliusában Bécsben elfogták és kiadatási őrizetbe helyezték. 2004 márciusában szállították Magyarországra.

A brókerbotrány már kipattanása után nem sokkal politikai vitákat váltott ki. Az MSZP a Fidesz, a Fidesz az MSZP érintettségét hangoztatta. Kiderült ugyanis, hogy Kulcsár Attila és Rejtő E. Tibor is kapcsolatot tartott több kormánypárti és ellenzéki politikussal.

Az MSZP azért támadta a Fideszt, mert Kulcsár Áder János Fidesz-frakcióvezetőnél járt 2003 nyarán, és politikai védelmet kért tőle. Emellett azonban több kormánypárti politikust is hírbe hoztak a brókerbotránnyal kapcsolatban. Lamperth Mónika belügyminisztert férje, Jegesy András ügyvéd miatt támadta az ellenzék, mert Jegesy is ismerte Kulcsárt. Tóth András, Baja Ferenc és Puch László neve is többször elhangzott, Kulcsár vallomása szerint Bajával többször is találkozott.

A brókerügy miatt egy időben megromlott a rendőrség és az ügyészség kapcsolata is, több korábbi nyilatkozatban is bírálta egymást a két hatóság. A feszültségre több tény is okot adott. Kulcsár Attilát például csak az ügyészek hallgathatták ki, a nyomozást végző rendőrök nem. Volt olyan gyanúsított, akit a rendőrség előzetes értesítése nélkül szállítottak át egy másik fogdába. Ráadásul az ügy nyomozását vezető rendőr, Molnár Csaba ellen vádat emelt két ügyben is az ügyészség.