Nagy kihívás a kisebb parlament

Vágólapra másolva!
A négy parlamenti párt megfontolt tempóban készül a 2010-es választásokra. Várhatóan még hetekig egyeztetnek, hogyan legyenek kevesebben két kampánnyal később. A matematikai képletek vizsgálata közben érdekes szövetségek alakultak: az MSZP az MDF-fel, az SZDSZ pedig a Fidesszel érvel közösen. A képviselők fogyatkozásának fő tétje, hogy az egyéni vagy a listás szavazatok legyenek-e erősebbek.
Vágólapra másolva!

Abban mind a négy parlamenti párt egyetért, hogy 386 képviselő túl sok Magyarországnak. A kérdés csupán az, hogyan lehet lefaragni ebből. Az MSZP és az MDF borítaná a mostani rendszert, és egy új választási struktúrát vezetne be, míg a Fidesz és az SZDSZ egyszerűen kiszedne néhány elemet a jelenlegiből. A pártok nyár elején kezdték az egyeztetéseket, augusztus vége óta pedig kéthetente állnak elő új ötletekkel. Ha minden simán megy, akkor decemberre elvben lehet kompromisszum a 2010-es szabályokról.

A választás rendkívül érzékeny téma, az 1989-es kerekasztal-tárgyalások óta alig tudtak hozzányúlni, pedig mindegyik párt sokszor volt elégedetlen vele. 1993-ban változtattak utoljára érdemben a magyar országgyűlési választás rendszerén: akkor négy százalékról ötre emelték a bejutás küszöbét, elsősorban a MIÉP megjelenése és a Munkáspárt megerősödése miatt. Az önkormányzati választásoknál és a népszavazásoknál levitték a részvételi küszöböt, a kisebbségi önkormányzatok választásának szabályait pedig éppen idén módosították, de az új törvényt Mádl Ferenc volt államfő az Alkotmánybíróságra küldte, így a lassan évtizedes vitát egyáltalán nem biztos, hogy sikerült lezárni.

A kisebb parlament ötlete már ciklusok óta felmerült. Ebben a ciklusban utoljára Medgyessy Péter volt kormányfő állt elő az ötlettel, még 2004 elején. Akkor azonban saját pártja sem igyekezett kitalálni, hogy ezt hogyan lehetne megvalósítani. A Fidesz ugyan előállt egy javaslattal, de az el se jutott addig, hogy szavazzanak róla a képviselők. Most nyár elején az SZDSZ kezdeményezte a négy párt egyeztetését az ügyben, és ezúttal legalább az érdemi vita elkezdődött a pártok között.

Ahhoz, hogy a reformjavaslatok érthetőek legyenek, röviden ki kell térni a mostani magyar választási rendszerre. Ha nem tudja, hogy miért lehet pártonként 21 lista, és abból miért csak egyre lehet szavazni, akkor kattintson ide.

Az MDF eredetileg csak listát akart

Az MDF állt elő a legradikálisabb változtatás ötletével: az első megbeszélésen azt javasolták, hogy csak listás és egyfordulós választás legyen, továbbá kétkamarás parlament működjék az országban. (A felsőház létrehozását Medgyessy Péter is szorgalmazta 2004 elején.) Az MDF-es elképzelések közül a kétkamarás parlament ötletét a többi párt azonnal elvetette, így ez már nem is szerepel a következő ülések napirendjén. A tisztán arányos rendszer sem tetszett a többi pártnak. Ez azt jelentette volna, hogy az egész ország egy választókerület, az emberek csak pártokra szavazhatnak. Ezt a módszert használják többek között Hollandiában és Izraelben is. E rendszer a kisebb pártoknak kedvez, amelyeknek nincs esélyük egyéni jelölteket bejuttatni a parlamentbe. Sokszor a szimpatizánsok inkább egy erősebb szervezetre szavaznak egyéniben, hogy egy esélyesebb személyt támogassanak. A kis pártok ezért listán általában jobban szerepelnek, mint egyéniben. A több fordulónak nincs értelme, ha csak listás választás van, azonban az egyéni jelöltekhez a három másik párt határozottan ragaszkodik. Az egyéni jelölés azért hasznos érvelésük szerint, mert így minden településnek lesz a parlamentben felelőse, a választók konkrét emberhez tudnak fordulni, és a kampány nem csak pártokról, hanem személyekről is szólhat.

Az MDF egyetlen ötlete talált megértő fülekre: a választás egyfordulóssá tétele. Az MSZP-nek tetszik a javaslat, a Fidesz és az SZDSZ viszont elzárkózik ettől is. Az MSZP úgy akar egyfordulós szavazást, hogy az egyéni jelöltek is megmaradjanak. Ennek a rendszernek a lényege a német modell átvétele.