Százmilliókkal teszik csábítóvá a szeméttemetőket

2005.09.07. 13:25

Közel 20 helyi népszavazás során mindössze négy település járult hozzá az elmúlt három évben ahhoz, hogy hulladékkal kapcsolatos beruházást fogadjon be. A négy faluból háromnak az építő cég több százmilliós fejlesztési pénzeket fizetett a szemét befogadásáért cserébe. Az egyik falu a paksi atomerőműből származó sugárzó szemétnek, a másik kettő pedig lakossági hulladéknak ad otthont. Környezetvédők szerint a települések többsége azért utasítja el az üzemek megépítését a várható támogatások ellenére is, mivel attól rettegnek, hogy a szeméthalmok tönkreteszik a környék ivóvizét és földjét.

Az elmúlt három évben közel 20 helyi népszavazás során mindössze 4 település lakói járultak hozzá, hogy környékükön szemétlerakó vagy hulladékhasznosító üzem épüljön. A települések kizárólag akkor bólintottak rá a beruházásra, ha az építő cég a népszavazás előtti években már komoly tájékoztató kampányt folyatott. A meggyőzéshez hozzájárult az is, hogy az általában szegény befogadó falvak több százmilliós támogatást kaptak különböző fejlesztésekre. A kompenzációból nemcsak a befogadó, hanem a környező falvak is részesültek. Az építkezéshez szükséges környezetvédelmi engedély megszerzését ugyanis a környező falvak meg tudják hiúsítani.

A többi esetben a falvak a helyi népszavazás során megvétózták az ipari üzem építését. Nagy Tamás, a Hulladék Munkaszövetség (HuMusz) munkatára szerint az elutasítások oka, hogy a lakosság bizalmatlan a hulladékkal kapcsolatos beruházásokkal szemben. A dorogi hulladéklerakó által okozott környezetszennyezés, valamint az illegális szemétlerakókkal kapcsolatos negatív tapasztalatok miatt talaj-, illetve ivóvízszennyezéstől tartanak a lakosok. Az aktivista szerint tovább növeli a félelmet a beruházásokkal járó forgalomnövekedés is. Ezért próbálják a cégek százmilliós kompenzációval meggyőzni a településeket.

Legjobban a paksi atomerőműnek sikerült a meggyőzés. Az 500 lelket számláló Tolna megyei Bátapaáti idén júliusban 90 százalékos többséggel bólintott rá arra, hogy a falu határában épüljön meg a paksi atomerőműben keletkező kis és közepes radioaktivitású atomhulladékot (a feleslegessé vált eszközöket és védőruhákat) befogadó tároló. Paks 1997 óta 700 millió forinttal támogatja Bátaapátit, valamint hat környező települést. Az összeg 40 százalékát Bátaapáti kapta meg. Az atomtemetőt befogadó faluban ingyenes a szemétszállítás és a kábeltévé. A telkek ára négyzetméterenként mindössze 15 forint. Ráadásul a faluban az első osztályt megkezdő diákok 40 ezer forintos, az első lakást vásárlók pedig félmillió forintos vissza nem térítendő támogatást kapnak az önkormányzattól.

A Veszprém megyei Királyszentistvánon a helyiek augusztus 14-én bólintottak rá arra, hogy a falu határában épüljön meg a 160 település szemetét befogadó hulladéklerakó. Az 1998 óta tervezett beruházást korábban két alkalommal utasította el a Veszprémtől 12 kilométerre fekvő falu: egyszer közmeghallgatás, később pedig népszavazás során. Hartmann Ferenc, a beruházó Észak-Balatoni Regionális Konzorcium elnöke az [origo]-nak elmondta: abban, hogy Királyszentistván harmadszorra végül rábólintott a lerakóra, nagy szerepe volt annak, hogy a falu, valamint négy környező település, Litér, Vilonya, Papkeszi és Balatonfűzfő 100 millió forintos támogatást kapott.

Fotó: MTI
Lerakó Pusztazámoron

A Pest megyei Pusztazámor öt éve büszkélkedik hulladéklerakóval, ami a fővárosban évente keletkező 700 ezer tonna szemét jelentős részét fogadja be. A lerakó építését itt is többéves tájékoztatás előzte meg, a falu pedig a '90-es években a lerakó befogadásért cserébe a fővárosi önkormányzattól közel egymilliárd forintos támogatást kapott. Kosztyi Emma, a falu jegyzője az [origo]-nak elmondta: a beruházás előtt Pusztazámor sáros kis falu volt, azóta pedig aszfaltút és közműhálózat épült a településen, az ingatlanárak pedig a 10-szerésére ugrottak.

A sorból csak Szászberek lóg ki, a falusiak annak ellenére is támogatták tavaly szeptemberben az akkumulátorfeldolgozó üzem építését, hogy az építő Jász-Plasztik Kft.-től nem kaptak jelentős támogatást. Vasas Zsuzsanna, az 1000 lakost számláló Jász-Nagykun-Szolnok megyei település polgármestere ezt azzal magyarázta, hogy a faluban 1963-ban és 1995-ben már működött egy akkumulátorgyár, amely jó megélhetést biztosított a helybelieknek. A szászberekiek pedig a szétszerelő üzemtől is munkalehetőséget várnak - tette hozzá a polgármester.

Több beruházást ugyanakkor a várható támogatások ellenére sem fogadtak be. A 99 Pest és Nógrád megyei település szemetének kilenc helyi népszavazás után sem sikerült helyet találni. A 6,6 milliárd forintba kerülő lerakót eredetileg Püspökszilágyra tervezték, de a helybeliek megvétózták a beruházást. 2003-4-ben Sződ, Kosd, Kartal, Keszeg, Verseg, Hévízgyörk és Romhány utasította el a szeméttemetőt.

A Baranya megyei Bükkösdön tavaly júliusban cementgyár építésére mondtak nemet, 2004 júniusában Nagylózson egy krematóriumra, Kunszálláson pedig 2004 augusztusában a gumifeldolgozóról tartott voksolás lett érvénytelen. Jelenleg több Komárom-Esztergom megyei település a Nyergesújfalura tervezett hulladékhasznosító cementgyár ellen tiltakozik, a Hajdú-Bihar megyei Vekerdre tervezett akkumulátorfeldolgozót pedig "halálgyárként" emlegetik a környező települések.

Szabó András

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK