Szerdán ismét összeült a Gyurcsány- és az Orbán-bizottság is. Az Orbán-bizottság szerdán elfogadott jelentése szerint öt év alatt 6 millióról 34 millióra nőtt annak a Felcsút környéki földbirtoknak az értéke, amelyet Orbán Viktor felesége vásárolt meg. Eközben a Gyurcsány-bizottságban is készült egy részjelentés, de azt végül leszavazták a testület kormánypárti tagjai. Az ülésen Gyurcsány Altus Rt.-ből származó 75 milliós osztalékáról vitatkoztak, mert szabálytalanságok derültek ki a cégről.

Szerdán ülésezett a Gyurcsány Ferenc jelenlegi és az Orbán Viktor volt miniszterelnök meggazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság is. A fideszes tagok távollétében ülésező Orbán-bizottság szerint jelentősen megnövekedett az Orbán Viktor felesége által 2001-ben Felcsút környékén vásárolt földterületek értéke azt követően, hogy a földtulajdon megszerzése után másfél hónappal a térség nagymértékű támogatást kapott - derül ki az Orbán Viktor meggazdagodást vizsgáló parlamenti bizottság szerdán elfogadott részjelentéséből.

Az [origo]-hoz eljuttatott jelentés szerint a mintegy 539 ezer négyzetméter területű, Felcsút környéki termőföldeket 2000 decemberében vásárolta fel Bognár Sándor, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság (HKG) Rt. vezérigazgatója, amelyet 2001 októberében átlagár alatt, hatmillió forintért adott tovább Lévai Anikónak, a volt miniszterelnök feleségének.

A részjelentés ismerteti, hogy az Országgyűlés az Orbán-kormány előterjesztésére 2001. december 11-én elfogadott törvénnyel mintegy 2,7 milliárd forintos támogatást biztosított Alcsútdoboznak, Felcsútnak és további négy környékbeli településnek belterületi vízelvezetés céljára. A támogatási pályázatot csak az Országgyűlés döntését követően nyújtották be. Az összesen több mint hárommilliárdos beruházás az említett földterületek értékét jelentősen megnövelte - írja a részjelentés.

A dokumentum szerint a Lévai Anikó tulajdonában lévő felcsúti földterület jelenlegi értéke mintegy 34 millió forintra becsülhető. Vadai Ágnes, a bizottság szocialista elnöke az ülésen elmondta: kezdeményezi Orbán Viktor ismételt meghallgatását, valamint azt is, hogy Bognár Sándor megjelenjen a testület előtt.

A bizottság munkájában a fideszes képviselők nem vesznek részt, a testület egyetlen ellenzéki tagja, az MDF-es Herényi Károly tiltakozott a jelentés ellen. Az ülést követően Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője közleményben utasította vissza a kormánypártiak által fogalmazott dokumentumban foglaltakat. E szerint a jelentés szándékosan összekeveri a belterületi földeket a külterületivel, ezért nem igaz, hogy a belterületi vízelvezetést szolgáló állami céltámogatások következtében emelkedés következett be külterületi földek értékében.

Fotó: Fábián Évi
Gyurcsány osztalékain vitatkoztak

Eközben szerdán összeült a Gyurcsány-bizottság is. Az ülésen Szijjártó Péter, a testület fideszes elnöke egy részjelentést akart elfogadtatni a bizottsággal az eddig elvégzett munkáról, de arról a kormánypárti képviselők nem akartak vitatkozni. A dokumentumot ugyanis az ellenzéki politikus fogalmazta meg, és bár Szijjártó szerint tárgyilagosra sikerült, a szocialisták szerint több helyen pontatlan, és véleményeket is tartalmaz. Az újságíróknak kiosztott írás felsorolja a korábban Gyurcsány Ferenc érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásokat, a kormányfő cégeinek állami kapcsolatait és a bizottsági ülésen korábban elhangzottakat.

A részjelentéssel kapcsolatos vita után a legtöbbet a kormányfő Altus Rt.-ből származó 75 millió forintos osztalékáról beszéltek. Gyurcsány ugyanis 2003 májusában, amikor sportminiszter lett, másra ruházta a tulajdonában lévő cégek, így az Altus Rt. tulajdonosi jogainak gyakorlását is. Ezután az Altusban Jagiellowicz Györgyné, az rt. vezérigazgatója képviselte Gyurcsányt, de ezt a törvények szerint nem tehette volna, mert a cég vezetőjét nem lehetett volna megbízni a tulajdonosi jogok képviseletével. A szabálytalanság azonban csak egy évvel később, 2004 nyarán derült ki, amikor a cégbíróság végzésében megállapította a jogsértést. Csak ezután rendezték az Altus helyzetét.

A testület kormánypárti tagjai elismerték, hogy "jogi malőr" történt, ez azonban szerintük nem azt jelenti, hogy a 75 millió forintos összeg vitatható, csak azt, hogy az osztalék kifizetését aláíró személy nem volt a megfelelő. Azon azonban, hogy mennyi a cég eredménye és így az osztaléka, ez nem változtat - vélték az MSZP-s bizottsági tagok.

A Gyurcsány-bizottság fideszes tagjai szerint azonban a vezérigazgató jogellenesen állapított meg osztalékot, hiába szűnt meg 2004 nyarán a jogsértő állapot, egy évig szabálytalanul működött a cég. Visszamenőleg pedig nem lehet megszüntetni a jogsértő állapotot, ezért szerintük Gyurcsány egy évig szabálytalan gazdasági tevékenységből származó jövedelmet kapott az Altustól.

Az ülésen a vita után döntöttek arról, hogy bekérik az Altus Rt. 2002-es és 2003-as mérlegét, valamint a cégbíróságtól tájékoztatást kérnek arról, hogy Gyurcsány Ferenc az Altus vezérigazgatójának, Jagiellowicz Györgynének adott, törvényi tilalomba ütköző felhatalmazása milyen jogi következményekkel jár arra az adott időszakra, amikor az érvényben volt.