Orbán földjét, Gyurcsány osztalékát vizsgálták

2005.09.21. 16:20

Szerdán ismét összeült a Gyurcsány- és az Orbán-bizottság is. Az Orbán-bizottság szerdán elfogadott jelentése szerint öt év alatt 6 millióról 34 millióra nőtt annak a Felcsút környéki földbirtoknak az értéke, amelyet Orbán Viktor felesége vásárolt meg. Eközben a Gyurcsány-bizottságban is készült egy részjelentés, de azt végül leszavazták a testület kormánypárti tagjai. Az ülésen Gyurcsány Altus Rt.-ből származó 75 milliós osztalékáról vitatkoztak, mert szabálytalanságok derültek ki a cégről.

Szerdán ülésezett a Gyurcsány Ferenc jelenlegi és az Orbán Viktor volt miniszterelnök meggazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság is. A fideszes tagok távollétében ülésező Orbán-bizottság szerint jelentősen megnövekedett az Orbán Viktor felesége által 2001-ben Felcsút környékén vásárolt földterületek értéke azt követően, hogy a földtulajdon megszerzése után másfél hónappal a térség nagymértékű támogatást kapott - derül ki az Orbán Viktor meggazdagodást vizsgáló parlamenti bizottság szerdán elfogadott részjelentéséből.

Az [origo]-hoz eljuttatott jelentés szerint a mintegy 539 ezer négyzetméter területű, Felcsút környéki termőföldeket 2000 decemberében vásárolta fel Bognár Sándor, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság (HKG) Rt. vezérigazgatója, amelyet 2001 októberében átlagár alatt, hatmillió forintért adott tovább Lévai Anikónak, a volt miniszterelnök feleségének.

A részjelentés ismerteti, hogy az Országgyűlés az Orbán-kormány előterjesztésére 2001. december 11-én elfogadott törvénnyel mintegy 2,7 milliárd forintos támogatást biztosított Alcsútdoboznak, Felcsútnak és további négy környékbeli településnek belterületi vízelvezetés céljára. A támogatási pályázatot csak az Országgyűlés döntését követően nyújtották be. Az összesen több mint hárommilliárdos beruházás az említett földterületek értékét jelentősen megnövelte - írja a részjelentés.

A dokumentum szerint a Lévai Anikó tulajdonában lévő felcsúti földterület jelenlegi értéke mintegy 34 millió forintra becsülhető. Vadai Ágnes, a bizottság szocialista elnöke az ülésen elmondta: kezdeményezi Orbán Viktor ismételt meghallgatását, valamint azt is, hogy Bognár Sándor megjelenjen a testület előtt.

A bizottság munkájában a fideszes képviselők nem vesznek részt, a testület egyetlen ellenzéki tagja, az MDF-es Herényi Károly tiltakozott a jelentés ellen. Az ülést követően Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője közleményben utasította vissza a kormánypártiak által fogalmazott dokumentumban foglaltakat. E szerint a jelentés szándékosan összekeveri a belterületi földeket a külterületivel, ezért nem igaz, hogy a belterületi vízelvezetést szolgáló állami céltámogatások következtében emelkedés következett be külterületi földek értékében.

Fotó: Fábián Évi
Gyurcsány osztalékain vitatkoztak

Eközben szerdán összeült a Gyurcsány-bizottság is. Az ülésen Szijjártó Péter, a testület fideszes elnöke egy részjelentést akart elfogadtatni a bizottsággal az eddig elvégzett munkáról, de arról a kormánypárti képviselők nem akartak vitatkozni. A dokumentumot ugyanis az ellenzéki politikus fogalmazta meg, és bár Szijjártó szerint tárgyilagosra sikerült, a szocialisták szerint több helyen pontatlan, és véleményeket is tartalmaz. Az újságíróknak kiosztott írás felsorolja a korábban Gyurcsány Ferenc érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásokat, a kormányfő cégeinek állami kapcsolatait és a bizottsági ülésen korábban elhangzottakat.

A részjelentéssel kapcsolatos vita után a legtöbbet a kormányfő Altus Rt.-ből származó 75 millió forintos osztalékáról beszéltek. Gyurcsány ugyanis 2003 májusában, amikor sportminiszter lett, másra ruházta a tulajdonában lévő cégek, így az Altus Rt. tulajdonosi jogainak gyakorlását is. Ezután az Altusban Jagiellowicz Györgyné, az rt. vezérigazgatója képviselte Gyurcsányt, de ezt a törvények szerint nem tehette volna, mert a cég vezetőjét nem lehetett volna megbízni a tulajdonosi jogok képviseletével. A szabálytalanság azonban csak egy évvel később, 2004 nyarán derült ki, amikor a cégbíróság végzésében megállapította a jogsértést. Csak ezután rendezték az Altus helyzetét.

A testület kormánypárti tagjai elismerték, hogy "jogi malőr" történt, ez azonban szerintük nem azt jelenti, hogy a 75 millió forintos összeg vitatható, csak azt, hogy az osztalék kifizetését aláíró személy nem volt a megfelelő. Azon azonban, hogy mennyi a cég eredménye és így az osztaléka, ez nem változtat - vélték az MSZP-s bizottsági tagok.

A Gyurcsány-bizottság fideszes tagjai szerint azonban a vezérigazgató jogellenesen állapított meg osztalékot, hiába szűnt meg 2004 nyarán a jogsértő állapot, egy évig szabálytalanul működött a cég. Visszamenőleg pedig nem lehet megszüntetni a jogsértő állapotot, ezért szerintük Gyurcsány egy évig szabálytalan gazdasági tevékenységből származó jövedelmet kapott az Altustól.

Az ülésen a vita után döntöttek arról, hogy bekérik az Altus Rt. 2002-es és 2003-as mérlegét, valamint a cégbíróságtól tájékoztatást kérnek arról, hogy Gyurcsány Ferenc az Altus vezérigazgatójának, Jagiellowicz Györgynének adott, törvényi tilalomba ütköző felhatalmazása milyen jogi következményekkel jár arra az adott időszakra, amikor az érvényben volt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK