"Európai uniós és magyar jogszabály is rendelkezik arról, hogy vészhelyzet esetén az érintett szárnyasállományt ki kell irtani" - közölte az [origo]-val Forgó Viktória, a Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás állatorvosa. Az intézmény madárinfluenza-szimulációs gyakorlatot tartott kedden Gödöllőn, a Kisállattenyészeti Kutató Intézetben, ahol tesztelték azt a módszert, amely szükség esetén nagyszámú szárnyassal végezne kíméletesen, rövid idő alatt. Egy vállalkozó dolgozta ki a szén-dioxid gázt alkalmazó technológiát, amely megfelel az Európai Unió előírásainak, Hollandiában pedig már a gyakorlatban is bevált. Forgó Viktória elmondta: a gödöllői kísérlethez ötven madarat vásároltak az elöregedett tojóállományból. A szárnyasok négy perc alatt, szenvedés nélkül múltak ki, lényegében elaludtak a gáztól a zárt ólakban.
A módszert abba az országos járványügyi készenléti tervbe építik be, amely a madárinfuenza-világjárvány kitörésekor lépne életbe. Egyelőre nincs közvetlen veszély, mivel még nem jött létre az a mutáns vírus, amely emberről emberre terjedve világjárvánnyal fenyegetne. Ha kialakul a mutáns, gyors intézkedésekre lesz szükség, ezért az Állami Népegészséügyi és Tisztiorvosi Szolgálat folyamatosan frissíti a felkészülési tervet.
A tervnek csupán az állatállományra vonatkozó része nyilvános. A legfontosabb cél a madarak védelme és folyamatos vizsgálata, de a járvány megfékezése érdekében akár több millió szárnyas elpusztítására is szükség lehet. Az emberekre vonatkozó tervezet nem nyilvános, mivel egyes részletei miatt a hadiállapotra érvényes intézkedési tervekhez hasonlít. "Biztos vagyok benne, hogy más országok felkészülési terveinek is vannak titkosított részei" - mondta az [origo]-nak az ÁNTSZ szóvivője, Ritoók Emese. A hivatal honlapján fogják közzétenni azokat az információkat, amelyeket a lakosság is megismerhet. Ebből kiderül, kinek mi a teendője, hova fordulhatnak az emberek segítségért egy esetleges járvány esetén. "Már jövő hétre elkészülhet a nyilvános terv" - ígérte Ritoók.