Kiutasíthatják a kamerákat a próbafülkékből

2005.10.03. 14:31

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői határozatában alkotmányellenesnek találta a vagyonvédelemről szóló törvény több pontját. Az Ab azt kifogásolta, hogy a törvény lehetővé tette volna, hogy olyan helyeken is használjanak kamerát, mint például a próbafülkék vagy a mosdók. Az Ab szerint az intim helyzetben történő megfigyelés sérti az emberi méltóságot. A jogszabály miatt még Mádl Ferenc köztársasági elnök fordult a taláros testülethez.

Alkotmányellenesnek találta hétfőn az Alkotmánybíróság a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény több rendelkezését. Az Ab szerint ugyanis a közönség számára nyitva álló magánterületen (bevásárlóközpont, üzlet) történő térfigyelés szabályai sértették a személyes adatok védelméhez fűzödő jogokat. Az Ab szerint a jogszabály lehetővé tette volna az áruházi próbafülkék, az öltőzők és mosdók bekamerázását is, vagyis az intim helyzetben történő megfigyelést. A határozat szerint a tulajdon védelme nem indokolja az emberi méltóság ilyen erős korlátozását.

Az Ab többek között kifogásolta azt is, hogy a törvényi felhatalmazás alapján készített felvételt 30 napig, postai és pénüzügyi szolgáltatás esetén pedig akár 60 napig is lehet tárolni. A határozat indoklása szerint a határidő indokolatlanul hosszú: az, hogy az ügyben indul-e eljárás, 30 napon belül mindenképpen kiderül.

Kukorelli István és Kiss László alkotmánybíró párhuzamos véleményében a térfigyelők kamerák alkalmazásával kapcsolatban is kifogásokat fogalmazott meg. "A megfigyelt magán- vagy közterületen tartózkodó személyről a képi megfigyelést végző óhatatlanul személyes információt gyűjt be. Az alapjog-korlátozás még súlyosabb, ha a megfigyelés során a felvételeket rögzítik, tárolják és továbbítják. Ennek során ugyanis az összegyűjtött személyes vagy akár szenzitív adatok alapján adatbázis hozható létre. A nagy mennyiségű összekapcsolt adat, amelyről az érintett legtöbbször nem is tud, kiszolgáltatja az érintettet, egyenlőtlen kommunikációs helyzeteket hoz létre. Megalázó az olyan helyzet, és lehetetlenné teszi a szabad döntést, amelyben az egyik fél nem tudhatja, hogy partnere milyen információkkal rendelkezik róla" - tartalmazza a két alkotmánybíró párhuzamos véleménye.  

A május 2-án elfogadott törvény miatt Mádl Ferenc még államfőként fordult az Alkotmánybírósághoz. Mádl Ferenc úgy vélte, hogy a törvény egyes elemei nem adnak kellő garanciát arra, hogy ne sérüljön a megfigyelt személyek méltósága, magánszférája. Az államfő mindezt azért tartotta aggályosnak, mivel a biztonságtechnikai eszközök egyre elterjedtebbek a bankokban, áruházakban és bevásárlóközpontokban.

Földes Ádám, a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) jogvédő civil szervezet munkatársa az [origo]-nak elmondta: szomorú dolog, hogy a Belügyminisztérium a jogalkotás során kétszer ugyanazt a hibát követte el és vette semmibe az emberi jogokat. A civil aktivista mindezzel arra utalt, hogy a vagyonőrökről szóló 1998-as törvényt az Ab már 2004-es határozatában is aggályosnak tartotta adatvédelmi szempontok miatt. A törvényt idén módosította az Országgyűlés, ezen rendelkezéseket azonban ismét alkotmányellenesnek találta a testület. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK