Országszerte megemlékezéseket tartanak csütörtökön, az aradi vértanúk gyásznapján. Október 6-át 2001-ben nyilvánították nemzeti gyásznappá.

Nemzeti gyásznappal emlékezik ma az ország az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlásra, az Aradon kivégzettekre. 1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49-es magyar szabadságharc tizenkét honvédtábornokát és egy ezredesét. Ugyanezen a napon oltották ki gyilkos golyók gróf Batthyány Lajosnak, az első felelős és független magyar kormány miniszterelnökének életét is. A kormány 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-át.

Csütörtökön, a nemzeti gyásznap reggelén felvonják, majd félárbocra engedik a Magyar Köztársaság állami lobogóját a Kossuth Lajos téren. Az eseményen részt vesz Sólyom László köztársasági elnök, Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb bíróság elnöke, Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztere és Mandur László, az Országgyűlés alelnöke. A résztvevőket Havril András, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke fogadja.

Délelőtt koszorúzás tartanak a Batthyány-mauzóleumnál, a Nemzeti Panteon Fiumei úti sírkertjében, illetve a Batthyány-örökmécsesnél. Délután emlékmisét celebrál a mártírhalált szenvedett gróf Batthyány Lajos emlékére Bolberitz Pál, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora Budapesten, a Ferences templomban.

A pártok, társadalmi szervezetek és intézmények képviselői 13 és 15 óra között helyezhetik el koszorúikat az altemplom kriptájában.