Minden korosztály mérgezett a WWF szerint

2005.10.07. 16:31

Harmincnál több különböző nem vagy csak nagyon nehezen lebomló káros vegyi anyagot találtak európai családok vérében - állítja a WWF. Magyarországon egy győri családot vizsgáltak, az ő szervezetükben van a többi országhoz képest a legkevesebb vegyi anyag, de még így is sokféle. Másutt már betiltott növényvédő szert, égésblokkolót, mesterséges illatanyagot mutattak ki a vérükből. A WWF a vizsgálattal akar nyomást gyakorolni az Európai Parlamentre, hogy a lehető legszigorúbb vegyianyag-szabályozást fogadják el.

Júliusban vettek vért a WWF (World Wide Fund - Természetvédelmi Világalap) szervezésében egy győri nagymamától, lányától és unokájától, hogy megvizsgáljanak a vérükben 107-féle veszélyes vegyi anyagot. Az eredményeket pénteken ismertette a WWF.

E szerint 27 veszélyes anyagot találtak a 61 éves nagymama vérében, 18-at a lányáéban és 19-et az unokáéban. Ez az arány a legalacsonyabb az európai átlaghoz képest, a vizsgálatot ugyanis 12 országban szintén elvégezték egy-egy családon. Mindhárom magyar családtag vérében találtak magas koncentrációban klórtartalmú szerves növényvédőszereket, amelyekből 400 különböző létezik, de az EU többi országában már körülbelül 300-at betiltottak.

Brómozott égésblokkolókat - amelyeket meg lehet találni a műanyagokban, kárpitban, bútorokban, elektronikus termékekben - mindhárom generáció vérében találtak, de a legmagasabb koncentrációban az unokánál. Ehhez hasonlóan mesterséges illatanyagok is vannak a vérükben. Ezeket tartalmazzák légfrissítők, kozmetikai szerek és mosószerek is. A például teflonedényekben, vízlepergetős hátizsákokban, hő- és vízálló anyagokban, autókon, kerékpárokon megtalálható úgynevezett fluorozott vegyi anyagok jelenléte a magyar család szervezetében az európai átlagnál jóval alacsonyabb volt.

Ezek az anyagok lerakódnak a szervezetben, és a szél és a víz a Föld minden tájára elviszi őket - közölte Prommer Mátyás, a WWF magyarországi programvezetője, aki elmondta, ugyanezt a vizsgálatot már minisztereken, többek között Persányi Miklós környezetvédelmi és Kökény Mihály volt egészségügyi miniszteren is elvégezték, valamint a trópusokon és az Antarktiszon élőkön, akiknél ehhez hasonló eredmények születtek.

Fotó: Mitruczky Kinga
Hordókban tárolt vegyianyagok

"Sokan nem is tudják, például csak a szőnyegben milyen vegyi anyagok találhatóak, amelyek átkerülnek a szervezetbe" - mondta Prommer. "Ma többezer-féle vegyi anyagot használnak az EU-ban, közülük a legtöbbről azt sem tudjuk, mennyire káros" - tette hozzá. A vegyi anyagok lerakódása szerinte nem elsősorban azon múlik, hogy milyen élelmiszereket fogyasztunk. A termékeken sokszor nincs is feltüntetve, hogy mit tartalmaznak, így szinte lehetetlen elkerülni őket. "A parfümösüvegeken az illatanyag felirat akár 2600-féle összetevőt takarhat, a fabútorokat legalább egy-két tucat vegyi anyaggal kezelik" - magyarázta Prommer.

A WWF kampányának célja, hogy a készülő új EU-s vegyianyag-szabályozó rendelet (REACH) a lehető legszigorúbban írja elő a vegyi anyagok felhasználás előtti bevizsgálását. Ennek költségeit a vegyiparnak kellene állnia, és addig, amíg nem bizonyosodik be, hogy az újonnan kifejlesztett anyagok nem károsak, nem lehetne használni őket. A jelenlegi, rendkívül elavult (1981-es) szabályozás azt írja elő, hogy amíg nem bizonyosodik be egy szerről, hogy mérgező, szabad alkalmazni. Azóta kötelező ugyan a vegyi anyagokat forgalomba kerülés előtt vizsgálni, de ez csak az új termékekre vonatkozik, a régiekre nem. 1981 óta pedig mindössze háromszáz új terméket dobtak piacra.

A WWF vérvizsgálata személyenként körülbelül félmillió forintba került. Számításaik szerint a REACH bevezetése, körülbelül egy évtized alatt négymilliárd euróval terhelné meg a vegyipart, ami "az ötven legnagyobb európai vegyipari vállalat profitjának mindössze másfél százaléka". Viszont szerintük a befektetés az európaiak egészségügyi állapotának javulásával megtérülne - véli a WWF.

Két év alatt háromezer módosító javaslat érkezett a REACH-re

Fotó: MTI
Vérminták Győrből

Másképp látja a helyzetet Mogyorósy György, a gazdasági tárca illetékese, aki a REACH-szabályt tárgyaló magyarországi szakértői munkacsoport vezetője. A zöld érdekek mellett szerinte a vegyipar szempontjait is figyelembe kell venni, hiszen a nagyon szigorú szabályozás árát a fogyasztóknak kell majd megfizetniük. Mogyorósy a WWF-nél sokkal többre becsüli a REACH-szabály bevezetésének költségeit: körülbelül 15-25 milliárd euróra. Magyarországon a rendelet teljesítése körülbelül 600 millió euróba fog kerülni. "Az új koncepció filozófiája ugyanis teljesen más, mint a korábbié, a vegyi anyagokkal kapcsolatos minden felelősség az iparé és az importőré lesz" - mondta.

"A vegyipar az EU-ban a legerősebb, ez tény, és Magyarországon is nagyon jelentős iparágról van szó" - mondta. Azzal szerinte mindenki egyetért, hogy a jelenlegi szabályozás nem tartható tovább, de az európaiak közegészségügyi állapotáért túlzás kizárólag a vegyipart felelőssé tenni - mondta, hozzátéve, hogy nem lehet korlátlanul kivonni pénzeket a vegyiparból.

A REACH kiemelten, Mogyorósy szerint példátlanul fontos az Unióban, hiszen elfogadásához szükség van az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament jóváhagyására is. Körülbelül 2008 januárjában kerülhet bevezetésre, ha elkészült, ekkor azonban minden tagállamnak kötelező lesz 10-11 év alatt teljesíteni a kitételeket.

A REACH első verziója 2003 októberében készült el, azóta minden országban megalakultak szakértői munkacsoportok, amelyek a módosításokon dolgoznak. Idén júniusig háromezer módosító indítványt nyújtottak be a tervezethez. Mogyorósy szerint igaz, hogy a mostani változatok az elsőhöz képest enyhébben szabályozzák a vegyi anyagok alkalmazását, de "még így is nagyon kemény, amit az iparnak kell teljesítenie".

Wirth Zsuzsanna

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK