Bihari Mihály az Alkotmánybíróság új elnöke

Bihari Mihályt választotta titkos szavazással a jelenleg tíztagú Alkotmánybíróság negyedik elnökének. Bihari novembertől tölti be posztját három éven át, addig Holló András marad az elnök. Azt, hogy milyen arányban döntöttek az új elnökről, nem közölte az Alkotmánybíróság. Bihari neve legutóbb lehetséges köztársaságielnök-jelöltként merült fel.

November 13-ától csaknem három éven át Bihari Mihály lesz az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke, aki Holló Andrást váltja fel. Míg az alkotmánybírók személyéről az Országgyűlés dönt, a testület elnökét és helyettesét a bírók maguk közül választják 3 évre, a posztra tehát nem voltak jelöltek - közölte Holló András sajtótájékoztatón. "A szavazati arányokat nem szokta közölni az Ab, csak az eredményt" - tette hozzá.

Bihari elmondta, tervei szerint az elődeihez hasonlóan irányítja majd a testületet. A kérdésre, hogy aktívabb vagy passzívabb lesz-e az Ab tevékenysége, azt válaszolta: erről az ügyek és a beadványok döntenek, valamint a magyar jogrendszer állapota. "A becsületes és tisztességes bírói munkát tűztem ki célul" - tette hozzá. Hozzátette: a teendőkről először a testület teljes ülésén fog beszélni november 13-a után, addig "nem volna illendő és nem is indokolt, hogy elnöki ars poeticát" mondjon.

Bihari Mihály neve legutóbb lehetséges köztársasági elnökként merült fel az MSZP-ben Szili Katalin neve mellett. Személyét a Fidesz sem kifogásolta volna. Biharit 1999-ben választotta alkotmánybíróvá az Országgyűlés.

Nemrég hat év után újra alkotmánybírókat választottak, Bragyova András és Kovács Péter személyében. Az elméletileg 11 fős testületnek így most 10 tagja van. Mivel a testület elnökének, Holló Andrásnak novemberben lejár a mandátuma és újraválasztásáról még nem döntöttek, így csak kilenc alkotmánybíró személye biztos.

Az Ab elnökének és helyettesének főképp koordinációs és képviseleti feladata van. Bihari az Alkotmánybíróság negyedik elnöke. A rendszerváltás utáni első elnök volt Sólyom László jelenlegi államfő, őt Németh János követte, majd Holló András lett a testület vezetője.

Bihari Mihály alkotmánybíróként sok nagy nyilvánosságot kapott ügyben vett részt. Fontos szerepet vállalt a kórházprivatizációról szóló népszavazás alkotmánybírósági helybenhagyásában, ekkor párhuzamos indoklást fűzött a határozathoz. A kábítószerrel való visszaélés szabályozásáról szóló döntésben nem értett egyet a többi alkotmánybírával, mert különvéleményt fűzött a határozathoz. Ekkor az Ab több kábítószerre vonatkozó rendelkezést is megsemmisített, és elutasította a droghasználat liberalizációjára irányuló kérelmeket. Bihari különvéleményt fogalmazott meg ahhoz a tavaly nyári döntéshez is, amikor elutasították a kisebb parlamentről szóló népszavazási kezdeményezést. Az alkotmánybírák többsége akkor úgy döntött, nem lehet az Országgyűlés szervezetének átalakításáról népszavazást kiírni. 2003-ban pedig nem értett egyet azzal a döntéssel, amikor az Ab helybenhagyta a gyógyíthatatlan betegek tekintetében az orvosi ellátás visszutasításáról szóló jogszabályokat. Ekkor az Ab gyakorlatilag az aktív eutanázia ellen foglalt állást.