Pécs lehet Európa kulturális fővárosa

2005.10.19. 15:51

Pécset javasolja a kulturális miniszter Európa kulturális fővárosának 2010-ben. A baranyai megyeszékhely egy évre kaphatja meg Brüsszeltől a német Görlitz vagy Essen városával közösen a címet.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) tavaly kétfordulós pályázatot hirdetett meg annak eldöntésére, hogy melyik várost jelölje 2010-ben egy német város mellett Európa kulturális fővárosának. A 11 magyar pályázó közül az első rostán heten - Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Miskolc, Pécs, Sopron - jutottak túl. A nemzetközi szakemberekkel kiegészülő hazai szakmai zsűri javaslata alapján Bozóki András kulturális miniszter szerdán Pécset hirdette ki győztesnek.

Toller László, Pécs polgármestere az MTI-nek adott nyilatkozatában igazságosnak nevezte, hogy a kormány Pécset jelöli 2010-re Európa kulturális fővárosának. "Nagy meccs volt, igazságos eredmény született" - mondta Toller. A polgármester szerint Pécs volt az első, amely már 2002-ben úgy gondolta: a többi között a magyar kulturális életet is érdemes decentralizálni, a vidéknek nagyobb szerepet adni. Száz év bányászkodás után Pécsnek el kellett dönteni, milyen úton halad tovább, és úgy láttuk, a város kitörési pontja a kultúra maga. Ezért pályáztunk a kulturális főváros címre - fogalmazott. Toller László szerint a pályázó városokat értékelő nemzetközi zsűri tagjai, bár nem mondhatták el, láthatóan nagyra értékelték Pécs várostörténeti emlékeit, a világörökségi helyszínen folyó munkálatokat, a Zsolnay Porcelánmanufaktúrát és egyebek mellett a keleti városrész fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseit.

A pécsi pályázatíró csapat nevében Tarossy István az [origo]-nak elmondta, hogy a kormány a városok közös nyilatkozatban tett kérésének eleget téve "szakmai alapú döntést hozott, és hogy minden ellenkező híresztelés ellenére tartotta magát ahhoz az eljárásrendhez, amit a pályázati kiírásban megígért." (Egy mai, hamisnak bizonyuló hír szerint a kormány egy újabb szakmai testületre bízta volna annak eldöntését, hogy Pécs, Miskolc és Budapest közül végül melyiket terjessze fel a címre.) Tarossy megnyugtatónak nevezte, hogy nyilvánosságra került a tanácsadói testület állásfoglalása, mely egyértelműen Pécs mellett tette le a voksot.

A 14 tagú tanácsadó testület ugyanis a minisztérium közleménye szerint "konszenzushoz közeli meghatározó többségű" döntést hozott. Amennyiben Pécs valamilyen oknál fogva mégsem tudná vállalni a felkérést, tartalékként az Egerrel szorosan együttműködő Miskolcot és Debrecent nevezték meg. A bizottság általánosságban dicsérte a pályázók "nagyrészt támogatható fejlesztési elképzeléseit", és kiemelte, hogy az első fordulóhoz képest valamennyien előreléptek.

A testület szerint Pécs pályamunkája "szövegét és kidolgozottságát tekintve is" a legkiforrottabb. Plasztikus kultúra- és társadalompolitikai elképzelésrendszer, erős regionális tervezés, hosszú távú hatásokkal is számoló pénzügyi koncepció jellemzi. Az indoklás kritikaként jegyzi meg, hogy a város közvetlen régiójának fejlesztését jobban ki kellene dolgozni az uniós leadás előtt, és hogy Pécs túlságosan magas állami támogatással számol.

Pécs - A határtalan város című pályázata a belvároson kívül eső területekre 36 milliárd forint értékben tervez fejlesztéseket. A Zsolnay gyár az ipari termelés visszaszorulásával kulturális negyedként éledne újjá. Új zenei és konferenciaközpontot és egy nagy kiállítóteret építenének. Emellett sétálóövezeteket alakítanának ki és felszínre hoznák a városiasítás idején az utak alá szorított patakokat.

Pécs társadalmi támogatottsága végig az egyik legnagyobb volt a pályázó városok között, és a legkorábban kezdődött meg a városban a pályázásról folyó diskurzus. Sokáig első számú favoritnak is számított, egészen Budapestnek az elmúlt hetekben tapasztalható erőteljes hajrázásáig.

KAPCSOLÓDÓ CIKK