Egyelőre ragaszkodunk az olcsó párizsihoz

2005.10.21. 16:41

Hamarosan aláírhatják a kereskedelmi etikai kódexet, ami az elmúlt hónapok botrányait tekintve különösen aktuális. A kódex egy egyezmény a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők között, amelynek célja többek között az élelmiszerbiztonság javítása, példul az, hogy a kereskedők jobban figyelnek a lejárt szavatosságú termékekre. Azonban a hazai jövedelmi viszonyoknak is változniuk kell, itthon egyelőre nagy igény van az olcsó árukra, megveszik a nagyon rossz minőségű termékeket is.

Dékány András, a minisztérium sajtófőnöke az [origo]-nak elmondta, hogy a kódex ötletét a felek kölcsönös elégedetlensége adta. "A termelők az alacsony felvásárlási árakat, a feldolgozók a nyersanyagok mennyiségét és minőségét kifogásolták. Panaszkodtak a kereskedőkre is, akik akcióikkal tönkreteszik őket" - fogalmazott a sajtófőnök.

Ennek ellenére Dékány András szerint a kódex kidolgozása alatt könnyű volt a felek érdekeit egyeztetni. "A nagy áruházláncoknak is megéri előnyben részesíteni a magyar árukat" - mondta. Ez a kódex egyik célja ugyanis. Akik megszegik a megállapodásban vállaltakat, azoknak a nevét nyilvánosságra hozzák, sőt még a kereskedésből is kizárhatják őket.

A másik cél az élelmiszer-biztonság javítása, ami az elmúlt hónapok botrányait figyelembe véve különösen aktuális. Dékány András közölte, hogy a biztonsági előírásokat törvényben szabályozzák ugyan, de azért a kódexben foglaltak is javíthatnak a helyzeten. A kereskedők például jobban odafigyelnek majd arra, hogy a lejárt szavatosságú élelmiszereket kivonják a forgalomból.

Ami a legutóbbi botrányt, az emberi fogyasztásra alkalmatlan bajorországi vágóhídi hulladékok ügyét illeti, melyből egy itthoni húsfeldolgozó üzembe is jutott, a sajtófőnök elmondta, hogy a magyar cég jóhiszeműen járt el. Az a szabolcsi húsfeldolgozó ugyanis, amelyik vásárolt a nyesedékből, és bedolgozta termékeibe, úgy tudta, hogy a hússal minden rendben van. Nem tehetnek arról, hogy a bajor cég, amelyik megsemmisítésre vette át a hulladékot, átminősítette, és élelmiszer-alapanyagként adta tovább. A nyesedékből készült termékeket egyébként itthon nem forgalmazták, Ukrajnába küldték tovább. "Az eddigi információnk alapján valószínű, hogy csak ez az egy szabolcsi cég érintett, más hazai feldolgozó nem vett a hulladékból" - közölte Dékány András.

Korábban az [origo] által megkérdezett magyar húsfeldolgozó üzemek tulajdonosai elmondták, hogy nem lepte meg őket a történet, sőt korábban már maguk is találkoztak hasonló esetekkel. Ezt Dékány András a hazai jövedelemviszonyokkal magyarázta, vagyis hogy itthon akkora igény van az olcsó árukra, hogy megveszik a nagyon rossz minőségű termékeket is. A sajtófőnök szerint két megoldás lehetséges: vagy szigorítanak a szabályokon, és nyesedéksűrítményből nem keszülhetne ezentúl például párizsi, vagy rá kell írni a termékre, hogy ez nem párizsi, csak valami hasonló.

Csakhogy egyik megoldást sem egyszerű átültetni a gyakorlatba. Az előbbi ugyanis azt jelentené, hogy 30-40 százalékkal drágábban juthatnánk például felvágotthoz. Az utóbbi megoldással pedig az a probléma, hogy itthon az olyan nevek, mint párizsi vagy virsli, nem jogvédettek, vagyis szinte mindenki maga döntheti el, hogy mit takarnak valójában. Ennek ellenére a sajtófőnök szerint "nem reménytelen az ügy", a fogyasztói szokások változnak, idővel eltűnhetnek a piacról a rendkívül rossz minőségű élelmiszerek.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK