Kilátástalan az itt felejtett gyerekek sorsa

2005.10.24. 8:13

Sokszor tisztázatlan és bizonytalan a külföldről Magyarországra csempészett csecsemők, menekült, vagy itt felejtett gyerekek helyzete. Akiket csak úgy itt hagytak a szüleik, éveken át élnek otthonokban, mert a külföldi gyámhatóságok együttműködése nélkül nem lehet örökbe adni őket. Az egyedül menekülő, a határon elfogott gyerekeket nem táborokban, hanem otthonokban helyezik el. Itt nehezen tudják megvédeni a kiskorúakat az embercsempészektől, és a gyermekprostitúciótól.

Az elavult jogi szabályozás miatt bizonytalan a sorsuk azoknak a külföldi csecsemőknek és gyerekeknek, akik kísérő nélkül menekülnek hazánkba, vagy "itt felejtik", sorsukra hagyják őket. Az ilyen menekült gyerekek számára két otthon is létezik Magyarországon, sokszor azonban alig tudják megvédeni őket az embercsempészektől vagy a gyerekeket prostitúcióra kényszerítő bandáktól. A külföldi anyától Magyarországon született és itt hagyott gyerekek pedig állampolgárságuk tisztázatlansága és a jogi buktatók miatt nem adhatók örökbe, és iskolába sem lehet beíratni őket.

Az Alapítvány az Örökbefogadó és Nevelőszülőkért régóta próbálja megoldani azoknak a sorsát, akiket itt felejtettek az országban. Az alapítványnál jelenleg hat gyermek él, akik romániai anyától születtek. "Az anyjuk itt megszüli őket, majd pár nap múlva elhagyja az országot, és lemond a gyerekéről" - magyarázta Szilágyi Julianna, az alapítvány elnöke. Ha az anya állampolgársága ismert, a jogszabályok szerint ismeretlen állampolgárságúnak kell anyakönyvezni a csecsemőt.

Tolmács mutatta be a kisfiút az anyjának

Szilágyi elmesélte az egyik gyerek történetét is. Marci 1996-ban született Budapesten, román állampolgárságú anyja a szülészeten lemondott róla, ez egy általa írt nyilatkozatból tűnik ki. Az azonban csak később derült ki, hogy jogilag az ilyen nyilatkozat semmis. Pár nap múlva az anya elhagyta az országot, a hatóságok pedig ismeretlen állampolgárságúnak anyakönyvezték a csecsemőt. 2001-ig a kisfiú állami gondozásban, nevelőszülőknél lakott, de később nem írathatták be iskolába, mert nem volt magyar állampolgár és nem volt tartózkodási helye - magyarázta Szilágyi Julianna.

A helyzet végül megoldódott, mert a kisfiúért jelentkezett az anyja egy évvel később, hogy hazavinné magával Romániába. Az alapítvány dolgozóinak egy hét alatt, tolmács segítségével kellett összeismertetni kettejüket,  hiszen a kisfiú nem tudott románul, az anyja meg magyarul. A gyámhivatal ezután kiadta a gyereket az anyjának, aki magával vitte Romániába a kisfiút. Itt azonban elölről kellett kezdeni az anyakönyvezést, és Marci sokáig nem tudott ott iskolába járni sem, mert nem tudott románul.

Mongóliából nem is válaszolnak

Fotó: EPA

Szilágyi azt szeretné elérni, hogy ne jusson ilyen sorsra több gyerek. A probléma abban áll, hogy ha ismeretlen vagy külföldi állampolgárságúnak anyakönyvezik a gyerekeket, az adott országé a döntés joga a gyerek sorsáról. A legtöbb ilyen kisgyerek Romániából érkezik, a román hatóságok pedig Szilágyi szerint évekig húzzák az ügyeket, amíg felkutatják a szülőket, vagy átadják az intézkedés jogát a magyar gyámhivataloknak. Amíg a procedúra nem zárul le, a gyerekeket nem lehet örökbe adni. "Az ilyen huzavona alatt súlyos, korrigálhatatlan lelki problémák alakulnak ki a gyerekeknél. Egy csecsemő életében egy hónap alatt annyi változás megy végbe, mint egy felnőtt életében tíz év alatt" - mondta Szilágyi.

Szilágyi elmondta: a rendszert egy 1959-ben rögzített magyar-román államközi szerződés betonozza be, azóta ezen a téren nincs változás. A román fél intézkedéséig a magyar gyámhatóságnak nincs más választása, mint a gyermek ideiglenes elhelyzéséről gondoskodni.

"A mi tapasztalatunk az, hogy ha egy-két héten belül nem hagyja itt a gyermek az országot, akkor itt is ragad" - mondta el az országosan ilyen ügyekkel foglalkozó V. kerületi gyámhivatal illetékese. "Sajnos, ha nem találjuk meg gyorsan a szülőket, mi csak ideiglenes intézkedéseket tehetünk, ami végül is mindössze az életveszélytől menti meg a gyerekeket" - tette hozzá. Az is igaz - mondta -, hogy nem lehet elvenni más államoktól azt a jogot, hogy saját maguk döntsenek az ilyen gyerekekről.

A Területi Gyermekvédelmi szolgálat képviselője elmondta: hasonló esetek vannak mongol, kínai anyától születetteknél is. "Velük nehéz, a mongolok például egyáltalán nem is válaszolnak a magyar gyámhatóságok megkeresésére" - mondta az illetékes. Tartózkodási engedélyt még viszonylag könnyű beszerezni. A letelepedési engedélyt már nehezebb, az állampolgárságot pedig szinte lehetetlen ilyen körülmények között megkapni.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK