Alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény

2005.10.25. 11:36

Alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény több pontja az Alkotmánybíróság keddi döntése szerint. A május 23-án elfogadott jogszabályt Mádl Ferenc korábbi államfő küldte meg véleményezésre a testületnek, mivel úgy látta, az több ponton is ellentétes az alaptörvénnyel. Az oktatási minisztérim úgy véli: az alkotmányossági kifogások nem érintik a törvény legfontosabb elveit, a bolognai típusú képzésre való áttérés nem áll le.

Az Alkotmánybíróság kedden kihirdetett határozata szerint alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény több pontja is. A parlament által május 23-án elfogadott  törvényt Mádl Ferenc, korábbi köztársasági elnök küldte meg véleményezésre a testületnek, mivel alkotmányossági aggályok merültek fel benne a törvénnyel kapcsolatban.

Az Alkotmánybíróság szerint a törvény egyes szabályai ellentétesek a tudományos élet szabadságával, amelyet az alkotmány kiemelten fontos alapjogként biztosít. A törvény ugyanis több olyan kérdést az újonnan létrehozandó irányító testületek hatáskörébe utal, amelyek közvetlenül érintik a tudomány kérdéseit a felsőoktatási intézményeken belül. Az irányító testületek tagjainak az új törvény szerint - a rektor kivételével - nincs szükségük felsőfokú végzettségre, az oktatási miniszter vagy a szenátus delegálja őket. A törvény őket bízza meg azzal, hogy döntsenek a kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiáról a felsőoktatási intézményekben.

A testület alkotmányellenesnek találta azokat a szabályokat is, amelyek a kormányt hatalmazzák fel azoknak a tudományágaknak a meghatározására, amelyekben doktori képzés folyhat. Az új törvény csak véleményezési jogot adott volna a Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak és a Felsőoktatási Tudományos Tanácsnak, érdemben viszont nem határozhattak volna. Ezek a szabályok azért alkotmányellenesek az alkotmánybírák szerint, mert lehetővé tennék, hogy a tudománytól idegen szempontok döntsenek arról, mi minősül tudományterületnek, tudományágnak, hol lehet doktori fokozatot szerezni.

Az Alkotmánybíróság azt is kifogásolta, hogy a fenntartó, vagyis az oktatási miniszter kezében túl sok jogkör összpontosult volna, s ez végső soron a felsőoktatási intézmények autonómiájának elvonását jelentené. Az oktatási miniszter akár az intézmény megszüntetéséről is dönthetett volna, ha az nem gazdálkodik ésszerűen, takarékosan. A törvényben viszont nincs pontosan meghatározva, mi számít ésszerű gazdálkodásnak, így a miniszter saját megítélésétől függött volna, mit tart annak.

Az Alkotmánybíróság szerint a jogbiztonság elvének megsértése miatt alkotmányellenes az is, hogy az új törvény értelmezhetetlenül állapítja meg a hatályos, régi törvény alkalmazhatóságának határidejét.

A határozathoz Kiss László alkotmánybíró különvéleményt, Kovács Péter pedig párhuzamos indoklást csatolt. Kovács Péter a határozat összes pontjával egyetértett, ám szerencsésebbnek tartotta volna, ha az indoklásban nagyobb szerepet kapnak a nemzetközi jogi dokumentumok, köztük az európai egyetemek Magna Chartája. 

Kiss László néhány ponton a többségétől eltérő véleményt alakított ki. Ő tágabban határozná meg az állami beavatkozás lehetséges körét, és szerinte nem csak törvényi szabályozás garantálhatja az autonómiát. Kiss úgy látja, több olyan rendelkezés maradt, ahol nem merült fel alkotmányossági aggály, holott  ugyanarról szólnak, mint amelyeket alkotmányellenesnek minősítettek.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK