Tizenöt kilót fogyott Pácin polgármestere, aki 10 napig éhségsztrájkolt. Barati Attila szerint ugyanis a kormány nem költ eleget a tiszai árvízvédelmet biztosító óriási víztározókra, annak ellenére, hogy ezt jogszabály írja elő. Barati mellett 25 másik település első embere követelte múlt pénteken a Parlament előtt az építkezések felgyorsítását. A regionális fejlesztéskért felelős miniszter szerint jogos a polgármesterek követelése.

"Mulasztásos törvénysértést követ el a kormány, mivel a jövő évi költségvetésben nem biztosít elegendő összeget arra, hogy idejében megvalósuljon a másfél millió ember árvízvédelmét garantáló Vásárhelyi-terv" - jelentette ki az [origo]-nak Barati Attila, az árvizek miatt fenyegetett Pácin polgármestere. A bodrogközi település első embere tiltakozásként éhségsztrájkba kezdett: az október 24-én még 105 kilogrammot nyomó polgármester november 2-ára 90 kilóra fogyott le.

A Tisza menti települések árvízvédelmét biztosító terv késlekedése miatt Pácin mellett további 25 település polgármestere tiltakozott múlt pénteken a Parlament előtt. Az önkormányzati vezetők azt kifogásolták, hogy késik az árvízvédelmi létesítmények építése. A Tisza-völgy árvízvédelméről szóló 2004-es törvény (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) azt írta elő, hogy 2007-ig hat, egyenként több millió köbméter víz befogadására alkalmas tározónak kell felépülnie, ezekből azonban határidőre várhatóan mindössze kettő készül el. Az egyik a 9 milliárd forintból megépülő cigánd-tiszakarádi tározó, a másik pedig a 6 milliárd forintot igénylő tiszaroffi tározó. Arra viszont nincs esély, hogy a többi tározó a törvényben előírt határidőre elkészüljön.

A polgármesterek nehezményezik azt is, hogy a térségben infrastrukturális és vidékfejlesztésekre eddig semmit nem költött a kormány. Az árvíz felfogáshoz ugyanis nem elegendő a vizet befogadó óriástározók megépítése, emellett gondoskodni kell arról is, hogy a közelben lévő településeket megfelelő csatornahálózattal lássák el. A tározókban felhalmozódó víztömeg hatására ugyanis jelentősen megemelkedik a környéken a talajvíz, ez pedig megfelelő csatornahálózat hiányában kimoshatja a szennyvizet. Pácin polgármestere szerint a Bodrogközben a csapadékvíz elvezetése jelenleg is megoldatlan.  

Barati Attila elmondta: a Vásárhelyi-tervről szóló törvény értelmében a cigándi tározó környékén található négy település csatornahálózatának fejlesztésére 2006-ig összesen 6,7 milliárdot kéne fordítani. Az érintett települések eddig erre egyetlen fillért sem kaptak, a 2006-os költségvetési tervezet pedig mindössze 1,7 milliárd forintot irányoz elő erre a célra - állítja Barati. A polgármester szerint hiába nehezményezték a késést többször, előrelépés eddig nem történt.  

Fotó: MTI

A beruházások elmaradásával kapcsolatban az [origo] szerette volna megkérdezni a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot, a tárcánál megkeresésünkre elmondták, hogy a probléma a regionális fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszterhez tartóznak. Kolber István titkárságán viszont azt közölték az [origo]-val, hogy az ügy koordinálásért Suchman Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára felel. Suchman az [origo]-nak nem kívánta kommentálni a polgármesterek tiltakozását. Mindössze annyit közölt, hogy a kormány az érintett önkormányzatok vezetőivel november 8-án kíván egyeztetni. Suchman hozzátette: reméli, sikerül kompromisszumos megoldást találni.

Az [origo] birtokába került Kolber Istvánnak a demonstráló polgármesterekhez írott levele, ebben a regionális fejlesztésért felelős miniszter jogosnak nevezi az érintett települések igényeit. A levél szerint a beruházásokkal kapcsolatos beruházások tervei 2006 végére elkészülnek, a miniszter azt azonban nem említi, hogy ezek mikorra valósulnak meg.

A Vásárhelyi-terv szerint 15-20 év múlva épülne ki az az árvízvédelmi rendszer, amely közel másfél millió ember biztonságát garantálná. A felesleges víztömeg befogadására a tervek szerint 14 darab, összesen másfél milliárd köbméter kapacitású tározó épülne fel. A Tisza áradása esetén zsilipeken keresztül ide vezetnék el a víz egy részét, majd pedig az ár levonulása után a vizet visszaeresztenék a Tiszába. A környéken élő gazdákat pedig arra ösztönzné a kormány, hogy az időszakos elöntést tűrő gazdálkodási formákat vezessék be a búza és kukorica termesztése helyett. Ugyancsak a terv része, hogy a Tisza hullámterében gyorsabb lefolyást biztosítsanak az árnak. Ezt a növényzet bizonyos sávokban történő kiirtásával és speciális szerkezetű növényültetvények létrehozásával kívánják elérni.

Szabó András