Bár szeptembertől már három év börtönbüntetés jár az engedély nélküli hulladéklerakásért, egyelőre nem csökkent az illegális szemétkupacok száma. Az [origo] által megkérdezett szemétszállító cég szerint ennek oka, hogy az illegális tevékenységet csak akkor lehet bizonyítani, ha tetten érik a szemetelőket. A környezetvédők szerint ugrásra kész hulladékkommandók tudnának eredményt elérni.

Az [origo] által megkérdezett környezetvédők és szemétszállítók szerint nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket a büntetőtörvénykönyv (Btk.) azon módosítása, amely börtönbüntetéssel is sújthatja az illegális szemétlerakókat. A szeptemberi jogszabály módosítás óta nem csökkent az illegális lerakók száma. Ráadásul eddig nem született olyan precedens jellegű ítélet sem, amelynek során valakit azért ítéltek volna börtönbüntetésre, mivel károsította a környezetet.

A környezetszennyezőkkel szembeni hatékonyabb fellépés jegyében az Országgyűlés szeptember elején módosította a Btk.-t, amelynek értelmében akár három évig terjedő börtönnel is büntethető az illegális hulladéklerakás. A Btk. korábban is tartalmazott környezetkárosításra vonatkozó szankciókat, ezek azonban olyan bonyolultan voltak megfogalmazva, hogy szinte lehetetlen volt a jogszabály alkalmazása. Az illegális hulladéklerakás például úgy szerepelt a Btk.-ban, hogy tilos az olyan szemételhagyás, ami veszélyeztetheti a környezetet. Ez pedig a gyakorlatban csak a veszélyes hulladékra vonatkozott.

Altman Antal, a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. (FKF) főosztályvezetője szerint az erős szankció ellenére azért nem sikerül továbbra sem eredményt elérni, mivel rendkívül nehéz az illegális szemetelést bizonyítani. Ehhez arra volna szükség, hogy a hatóságok tetten érjék a szemetelőket. Ez viszont nehéz, mivel az illegális szemetelők főként éjjel, elhagyott helyen szabadulnak meg a felesleges hulladéktól. A Fővárosi Közterület-felügyeletnél az [origo]-nak elmondták: szeptember óta mindössze egy illegális hulladéklerakót sikerült tetten érni, miközben a Budapesten és főváros környékén az illegális lerakók száma eléri a több százat.

A jogszabály-módosítást pozitív lépésnek tartják a környezetvédők. Nagy Tamás, a Hulladék Munkaszövetség (HuMusz) munkatársa szerint a szankciónak akkor lenne nagyobb visszatartó ereje, ha a környezetszennyezők ellen hatékonyabban lépnének fel a hatóságok. A környezetvédő aktivista szerint ehhez olyan hulladékkommandókra lenne szükség, mint amilyenek Nyíregyházán és Miskolcon is működnek. A helyi hatóságok és civilek által működtetett kommandók a lakossági bejelentéseket követően fél órán belül a helyszínre érnek, így nagyobb az esély a tettenérésre.

Az évente Magyarországon keletkező 5 millió tonna lakossági hulladéknak körülbelül 5-10 százalékától szabadulnak meg illegálisan. Így közel 20-40 ezer tonna gumiabroncs, elektronikai berendezés és építési törmelékék landol az erőkben, illetve a települések szélén.