Olcsósága miatt ragaszkodik a kormány Pakshoz

Százmilliárd forintba kerül és közel 700 milliárd forintos nyereséget hozhat a paksi atomerőmű élettartamának 20 éves meghosszabbítása. Az ország energiapolitikáját évtizedekre meghatározó döntéshez elegendő a kormány elhatározása, az Országgyűlés azt csak tudomásul veheti. A kormány szerint az atomerőmű által termelt áram pótolhatatlan, ráadásul olcsó. Környezetvédő civil szerevezetek szerint a döntés elkapkodott, és továbbra sincs garancia a biztonságos működésre.

"Még a kárelhárítást se fejezték be a paksi atomerőműben, de már az üzemidő meghosszabbítását fontolgatják. Olyan ez, mintha egy fékhibás autót próbálnának áttuszkolni a műszaki vizsgán" - fogalmazta meg a zöldek Pakssal kapcsolatos álláspontját Csáky Roland, a Greenpeace kampányszervezője. A parlamenti pártok ezzel szemben a jelenleg zajló országgyűlési vitában egyöntetűen támogatják az atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását. Az 1982-1987-ben üzembe helyezett négy paksi reaktort eredetileg 30 éves működésre tervezték, a tervek szerint ezt tolnák ki további 20 évvel.

Ahhoz képest, hogy a döntés több évtizedre maghatározza Magyarország energiapolitikáját még az Országgyűlés jóváhagyása sem szükséges hozzá. Az atomenergiáról szóló 1996-os törvény ugyanis csak egy új atomerőmű felhúzásával kapcsolatban tartalmaz előírásokat, a meglévő atomlétesítmény üzemidejének meghosszabbításáról nem rendelkezik. Így erről a kormány saját maga is dönthet, ami szeptemberben meg is történt.

A kormány mindezt azzal indokolta, hogy a paksi atomerőmű állítja elő a hazai villamosenergia-termelés 40 százalékát, a bezárás így komoly csapást jelentene az országnak. Az atomenergiát felügyelő Igazságügyi Minisztérium által készítette indoklás kiemeli azt is, hogy a legolcsóbb áramot Paks állítja elő: kilowattóránként 9 forintért, miközben a többi erőmű esetén 15-16 forint ez az összeg. A kormány érvei között szerepelt az is, hogy a kiotói jegyzőkönyvben vállalt széndioxid-kibocsátás visszafogása csak az atomlétesítmény élettartamának meghosszabbításával biztosítható. Az atomerőműnek a károsanyag kibocsátása ugyanis jóval kisebb, mint a foszilis tüzelőanyagot használó erőműveké.

A kormány tájékoztatás végett az üzemidő meghosszabbításról szóló javaslatát megküldte az Országgyűlésnek. A parlament a döntést nem vétózhatja meg, csupán jelezheti, hogy tudomásul veszi azt. A héten megkezdődött általános vita során mind a négy parlamenti párt támogatta a döntést, mindössze néhány képviselő ellenezte azt, köztük Fodor Gábor SZDSZ-es, Illés Zoltán fideszes, valamint Pap János ugyancsak fideszes képviselő.

Az atomerőmű tovább-működtetéséről a végső szakmai döntést azonban az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) mondja ki. Biztonsági szempontok alapján az OAH dönti el, hogy Paks alkalmas-e arra, hogy még további 20 évig működjön. Az erőműnek ehhez négy évvel az üzemidő lejárta előtt kell benyújtania azt a programtervet, amelyben részletesen kifejti, hogy milyen intézkedésekkel tudja garantálni a reaktorok üzemidejének meghosszabbítását. Az 1982-ben átadott 1-es blokk élettartama például 2012-ben jár le, a meghosszabbításra irányuló kérelmet így 2008 decemberében kell benyújtania Paksnak.

A hosszabbítás ellen tüntetők

Fichtinger Gyula, az OAH főosztályvezetője az [origo]-nak elmondta: az élettartam kitolása műszakilag biztosan megoldható, kérdéses viszont, hogy megéri-e gazdaságilag az ehhez szükséges beruházás. Az [origo] úgy tudja, hogy az átalakítás költségeit Paks 80-100 milliárd forintra becsüli, miközben az üzemidő 20 éves kitolása során 700 milliárdos nyereséggel számolnak.

Fichtinger elmondta: a Pakson két éve történt üzemzavar várhatóan nem befolyásolja majd az atomerőmű jövőjéről szóló döntést, a sérült fűtőelemeket ugyanis 2006 októberében elkezdik kiemelni. Így 2008-ra, mikor az erőmű benyújtja a kérelmét, már helyreáll a sérült blokk. Az erőmű 2-es blokkjában a fűtőelemek tisztítása közben, 2003 áprilisában történt súlyos üzemzavar, amelynek során megsérültek a fűtőelemek. A hétfokozatú biztonsági skálán hármas erősségű üzemzavar miatt radioaktív gázok szabadultak ki az erőműből.

A környezetvédő civil szervezetek viszont éppen erre hivatkozva ellenzik az élettartam kitolását. Perger András, az Energia Klub programvezetője az [origo]-nak elmondta: az üzemzavar arra mutatott rá, hogy Paks képtelen biztonságosan üzemeltetni az atomerőművet. A környezetvédő aktivista szerint a szükséges biztonsági kultúra meglétéről pedig azóta sem sikerült meggyőzni a közvéleményt. Perger szerint ezt bizonyítja az is, hogy Paks és az OAH több, a 2003-as üzemzavarral kapcsolatos dokumentumot nem hajlandó nyilvánosságra hozni. Az Energia Klub emiatt két pert is indított. Perger hozzátette: elképzelhető, hogy Paksnak Magyarországon nincs alternatívája, erről azonban eddig semmiféle tanulmány vagy vizsgálat nem születt.

Ugyancsak ellenzi az élettartam meghosszabbítását a Greenpeace. A nemzetközi környezetvédő civil szervezet kifogásolja az atomerőmű jövőjéről folyó eljárást, többek között nehezményezi, hogy a döntéssel nem várták meg azt a környezeti hatástanulmányt, ami a tervek szerint 2007-re készült volna el. Az atomenergia mindenféle felhasználást ellenző civil szervezet aktivistái ezért egy előre be nem jelentett demonstrációval tiltakoztak kedden a Parlament előtt. A rendőrség az engedély nélkül demonstráló 16 aktivistát őrizetbe vette.

Szabó András