Okkal választják a fagyoskodást a hajléktalanok

2005.11.22. 17:25

Bár a főváros bővítette a férőhelyek számát, még mindig többen élnek fedél nélkül Budapesten, mint ahányan elférnének a hajléktalanszállókon. A hajléktalanokat segítő civil szervezetek szerint érthető, ha sokan inkább a hideget és az autonómiát választják a szállóban lakással járó kellemetlenségek helyett. A főpolgármester úgy gondolja: az utcán maradó hajléktalanok a kolduló életformát választják, a szállókkal kapcsolatos aggályaik pedig inkább csak kifogások.

"Férőhelyhiány miatt senki sem fagyhat meg Budapesten" - jelentette ki Demszky Gábor főpolgármester kedden, a Kocsis utcai munkás- és hajléktalanszállóban tartott sajtótájékoztatón, ahol az intézmény vezetősége a földszinten svédasztallal fogadta a politikusokat és a sajtó munkatársait, azonban miután a rendezvényen az épület lakói, a hajléktalanok nem voltak jelen, így nekik nem jutott a rántott húsos szendvicsekből.

A Menhely Alapítvány februári felmérése szerint Budapesten legalább 8000 hajléktalan ember él, közülük 3000 fő fedél nélkül, az utcán lakik. A Főváros jelenleg 1660 hajléktalanról gondoskodik, 240 fős nappali melegedőt tart fenn, és további több ezer férőhely áll rendelkezésre a civil és egyházi szervezeteknél is - közölte Demszky. A főpolgármester bejelentette, hogy télen az alapkapacitáshoz képest 837 emberrel több jut menedékhez. A hideg időszakban heti 30 órában krízisautó járja a várost, a bejelentéseket 24 órás diszpécserszolgálat fogadja, mozgó orvosi szolgálat indul, és non-stop orvosi ügyeletre is mehetnek a hajléktalanok.

A Főváros emellett elrendelte, hogy rendkívüli fagyok esetén újabb férőhelyeket nyissanak meg, és további ruhákkal, takarókkal, élelemmel lássák el az utcán lakókat. Demszky felkérte a kerületi polgármestereket, hogy májusig függesszék fel a kilakoltatásokat, a kérés az önkényes lakásfoglalókra azonban nem vonatkozik.

"Kiváló a szálló, nagyon korrekt, nagyon minőségi" - mondta az [origo]-nak Sujó, a Kocsis utcai hajléktalanszálló lakója, aki májusban költözött be. A Kocsis utcában havonta 7000 forintot kell fizetni a szállásért. Az épületet tavaly újították fel, a hajléktalanok három-négy ágyas szobákban laknak, a mosdót, a konyhát és étkezőt közösen használják az egy emeleten lakók. 60 férfit és 90 nőt tud fogadni a szálló, amelyet egy éven keresztül lehet igénybe venni. Sujó elégedett a szállással, de annak örülne, ha több közösségteremtő, de nem "művileg szervezett" program lenne, és ha jobban megbecsülnék, értékelnék azokat a hajléktalanokat, akik "jó irányba mozdulnak".

Fotó: Fábián Évi

Demszky Gábor szerint csupán kifogás, ha egy hajléktalan azt mondja: értéktárgyai és saját biztonsága érdekében nem megy szállóba. "Sokan azért választják az utcát, mert az emberek szociális érzékenységére apellálnak a jelenlétükkel, a koldulás egy formáját űzik. Ez a valóságosabb indok" - állítja Demszky. Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes elismerte, hogy a szállókon előfordulnak "zűrök", de úgy gondolja: már sokkal humánusabbak a viszonyok, mint a rendszerváltás idején.

"Alapvetően két választási lehetősége van annak, aki elveszíti az otthonát. Választhatja a hideget és az autonómiát, azt, hogy senki nem szól bele, melyik barátjával, barátnőjével van, mennyit iszik, mikor fekszik le. A másik lehetőség a meleg és a viszonylagos biztonság, ekkor viszont el kell viselni a sok ismeretlen embert, a szállóvezetőt és a személyes holmik eltűnésének kockázatát" - véli Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány munkatársa. Sokan inkább az autonómiájuk megőrzése kedvéért maradnak kint az utcán, bár Gurály szerint valós probléma, hogy a szállók nem teljesen biztonságosak. A fővárosi önkormányzat közlése szerint ugyanakkor a Kocsis utcai munkás- és hajléktalanszállóra fogadnak párokat is, akiknek külön szobát is tudnak biztosítani.

Többségükben ma már vannak zárható szekrények vagy valamiféle őrzés, az azonban előfordul, hogy a hajléktalantól elkunyerálják a cigarettáját, az ételét fel kell ajánlania a közösbe, esetleg ellopják a pólóját.

Nagy Nikoletta, Az Utca Embere alapítvány munkatársa szerint néhányan azért nem mennek hajléktalanszállóba, mert együtt szeretnének élni a párjukkal, ez azonban a szállókon nem megoldható. "Ez teljesen jogos igény, az emberek többsége viszont elvárja, hogy örüljön a hajléktalan, ha egyáltalán meghúzhatja valahol magát" - mondta az [origo]-nak Nagy Nikoletta.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK